Az kisvárosnyi lakosú (56 ezer fős) ország közigazgatásilag Dániához tartozik, de jelentős autonómiával rendelkezik. A távlati cél a teljes önállóság, ehhez pedig a partok mentén sejtett szénhidrogénkészlet a kulcs.

– Nagyon izgatottak vagyunk, de ez csak a nyolcadik próbafúrás volt. Az Északi-tengeren 250 fúrásra volt szükség ahhoz, hogy valóban olajat találjanak – igyekezett lehűteni a kedélyeket Kuupik Kleist. A kormányfő hangsúlyozta: a skót Cairn Energy felfedezése nem jelenti, hogy biztosan van olaj a helyszínen. A Cairn mindenesetre optimista: néhány hónapja eladta indiai koncesszióit, hogy a grönlandi próbafúrásokra koncentrálhasson. Grönland néhány hét múlva dönt az újabb pályázatokról; a második körben többek közt a brit székhelyű Royal Dutch Shell és a norvég Statoil is versenyben van.

Grönland lakossága elsősorban halászatból él, ám az ország költségvetésének több mint felét a Dániától kapott támogatás adja. A még fel sem fedezett szénhidrogénkincsből származó bevételeket már a 2008-as, népszavazáson megerősített megállapodás elosztotta. Az olajból és más ásványkincsekből származó bevételből az első 12,6 millió dollár Grönlandot illeti, ezenfelül a bevétel fele-fele arányban oszlik meg az anyaországgal. Az olajbevételekkel arányosan csökken majd a Dániától kapott összeg is.

A teljes önállóság akkor jöhet szóba, ha Grönland már nem szorul a dán támogatásra. Ez azonban még nagyon messze van – figyelmeztet a grönlandi kormánypárt. Dánia sem fogja egykönnyen elengedni a szigetet, hiszen ha Grönlandon valóban olajat találnak akkor kevesebbe kerülne a 90 százalékban inuit, azaz eszkimó lakosságú sziget fenntartása, és még a bevételekből is részesülne.

A Greenpeace környezetvédő szervezet a Cairn felfedezése után azonnal megjelent a helyszínen Esperanza nevű hajójával. Négy aktivistája alpinisták által használt, felfüggeszthető sátrakban „felköltözött” az olajfúró toronyra, így le kellett állítani a munkát. Néhány órával később olyan rosszra fordult az időjárás, hogy a fúrótoronymunkatársai mentették ki őket. Nem sokkal ezután a grönlandi rendőrség letartóztatta az aktivistákat. A környezetvédők azzal érvelnek: veszélyes a sarkkörhöz közeli olaj- és gázkitermelés. A hideg miatt egy olajkatasztrófa után sokkal tovább tartana, míg elbomlik a szennyeződés. Folyamatosan hajókkal kell készenlétben állni, amelyek elvontatják vagy vízsugárral elolvasztják az egyre gyakrabban feltűnő jéghegyeket.

A Greenpeace aktivistái a fúrótoronyra „költöztek”. Nem sokkal később azonban olyan rosszra fordult az időjárás, hogy épp a tornyon dolgozó munkások mentették meg őket