A most megismételt felhívás arra hivatkozik, hogy a segítségre szoruló emberek számát tekintve „egy példátlan léptékű humanitárius műveletről” van szó. Az egy hónapja tartó áradások 1600 kilométer hosszan, a Himalája déli hegyláncaitól az Indus folyó egész medencéjére kiterjednek. Eddig 1760 halálos áldozatról tudnak, de feltételezhető, hogy az árvíz elvonultával további tetemekre bukkannak. Fennáll a veszélye járványoknak is. Manuel Bessler, az OCHA pakisztáni irodavezetője hangsúlyozta, hogy legalább nyolcmillió emberhez kell azonnali élelmiszer-szállítmányokat eljuttatni, miközben összesen 18 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO felmérése szerint az árvizek mintegy 3,5 millió hektár területen pusztították el a termést, ezért nagy mennyiségű vetőmagra is szükség van, hogy biztosítani lehessen a jövő évi termést. Ha a következő hetekben nem lesz mód a vetésre, akkor nincs remény a gabonára jövőre sem, milliók élelmiszer-ellátása forog kockán.

Megugrott a rizs ára is – Kisgyerek üres tányérral egy menekülttáborban

Juszaf Raza Gilani pakisztáni miniszterelnök szerdán azt valószínűsítette, hogy a katasztrófát tartós munkanélküliség és magas infláció követi, ami az ország stabilitását fenyegetheti. Mint közölte, a mezőgazdaságban, az infrastruktúrában és a szállításban eddig mintegy hatmilliárd dollár a közvetlen veszteség, ám a károk a következményekkel együtt akár 40 milliárd dollárra is nőhetnek. Az infláció különösen súlyosan érinti a lakosság egynegyedét kitevő szegényeket, akik napi egy dollárból tengődnek. Ebben a helyzetben fontos fejlemény, hogy a Világbank egymilliárd dollárra növelte az ország sürgősségi támogatását.

Pakisztánban nem csupán a monszuneső okozta árvíz szedi áldozatait, hanem a politikai és a vallási erőszak is. Tegnapi jelentés szerint a Lahoréban szerdán elkövetett három robbantásos merénylet halottjainak száma harmincötre növekedett. A majd háromszáz sebesült közül jó néhány életveszélyes állapotban van. A rendőrségi közlés szerint a merénylők, köztük két öngyilkos robbantó, a síita vallási kisebbség mintegy harmincezer fős gyászmenetére támadt. Mint az MTI emlékeztet, az al-Kaida terrorszervezettel és a tálibokkal szövetséges szunnita szélsőségesek az utóbbi időben több ízben is támadták a síita kisebbséget. Egyúttal arra is törekednek, hogy destabilizálják az amerikai támogatást élvező pakisztáni kormányt. Ezzel áttételesen segítik az Afganisztánban harcoló tálibokat.

A washingtoni kormányzat az utóbbi időben a pakisztáni tálibokat már terroristaszervezetként kezelte. A májusi, a Times Square-i sikertelen bombamerényletkor az Obama-kormányzat a pakisztáni tálibokat vádolta meg háttérbeli szereppel. Szerdán az amerikai külügyminisztérium első ízben fogalmazott úgy, hogy a Tehrike-Taliban (TTP) néven ismert csoport „nemzetközi terrorszervezet”. Ez a minősítés azzal jár, hogy az amerikai pénzügyi intézményeknél befagyasztják a csoport vagy a csoporthoz tartozó személyek számláit, s nem teljesíthetők átutalások.

Egy kilenctagú, magas rangú pakisztáni katonatisztekből álló küldöttség, miután a Dulles nemzetközi repülőtéren két és fél órás „kihallgatáson” esett át, tiltakozásként lemondta részvételét a két ország katonai konzultatív bizottságának Tampában esedékes éves konferenciáján, és hazautazott Iszlámábádba. A Washington Post értesülése szerint az egyik pakisztáni tábornok „félreérthető” kijelentést tett, amikor Washingtonban beszálltak a repülőgépbe, ezért tartóztatták fel a delegációt.