Tárgyalások a támadás árnyékában
A támadást a Hamasz szélsőséges palesztin szervezet vállalta magára. A merénylet nyilvánvaló célja az volt, hogymegzavarja amaWashingtonban kezdődő béketárgyalásokat. Szerda hajnalban a palesztin biztonsági erők több mint 150 Hamasz-tagot vettek őrizetbe, amivel a palesztin vezetés azt kívánja jelezni a Hamasznak és Izraelnek is, hogy szilárdan elkötelezte magát a közvetlen izraeli–palesztin béketárgyalások mellett.
Csaknem egy év után ma ül először tárgyalóasztalhoz Barack Obama amerikai elnök, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmud Abbasz palesztin elnök. Tegnap este az elnök munkavacsorát rendezett a Washingtonba látogató állam- és kormányfőknek (köztük Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek és Abdullah jordániai királynak) Hillary Clinton külügyminiszter és Tony Blair, a közel-keleti béke felett bábáskodó kvartett (USA, ENSZ, EU, Oroszország) főképviselője társaságában. A tárgyalásokat, melyeknek – palesztin kérésre – elvileg egy éven belül valamiféle eredményt kellene hozniuk, csekély várakozások előzik meg. Az elképzelés szerint (izraeli javaslatra) Abbasz és Netanjahu kéthetente fognak találkozni, hogy áttekintsék a tárgyalások menetét. George Mitchell, a közel-keleti tárgyalásokkal megbízott amerikai főképviselő szerint az Egyesült Államok készen áll majd, hogy segítsen, de a megoldásokat a két oldalnak egyedül kell kiizzadnia. Legutóbb 2008 decemberében szakadtak meg a közvetlen izraeli–palesztin tárgyalások a gázai háború miatt.
Ám már az elején zátonyra futhatnak a mostani megbeszélések. Korábban a palesztinok kikötötték, hogy csak akkor ülnek asztalhoz, ha Izrael felfüggeszti a telepek építését Ciszjordániában. Az építkezések tíz hónapos befagyasztása szeptember 26-án lejár, és nem valószínű, hogy Benjamin Netanjahu – aki korábban azt ígérte, ez egyszeri moratórium lesz –meghosszabbítaná a tiltást. Ezt jobboldali telepes támogatói is rossz szemmel néznék. Ezek után kérdéses, hogy a palesztinok miként reagálnak az izraeli lépésre.
Obama kormánya saját megítélését javítaná a tárgyalásokkal
– A korábbi tapasztalatokból kiindulva túlontúl nagy várakozással nem szabad az esetleges végeredmény elé tekinteni – foglamazott diplomatikusan lapunknak Gazdik Gyula, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A Közel-Kelet-szakértő szerint egyrészt az egyéves határidő szűk játékteret hagy a feleknek, másrészt felmerül, hogy az eredmény csak Ciszjordániában lesz megvalósítható, hiszen a Palesztin Nemzeti Hatóság hatalma oda koncentrálódik. Gazdik úgy látja, a tárgyalások leginkább az Obama-adminisztrációnak kellenek (az amerikai katonai vezetők is ettől remélik az USA kedvezőbb megítélését a régióban), és sem a palesztinok, sem az izraeliek nem akarnak ellentmondani Washingtonnak. A szakértő rámutatott, hogy a két vezető számára óriási kockázattal jár a folyamat. Abbasztól a Hamasz miatt keményebb magatartást lehet várni, míg Netanjahu is kényes helyzetben van a jobboldali kormánykoalíció miatt. Gazdik szerint nagy áttörést csak a regionális politika változása következtében lehet feltételezni, s utalt az izraeli kormányfő korábbi interjújára, melyben Netanjahu azt mondta, Irán nélkül nincs palesztin megoldás. A telepépítési moratóriummal kapcsolatban a szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy Netanjahu köztes megoldást választ, és szeptember 26. után például új telepek építését nem, hanem meglévő telepeken belüli építkezéseket hagynak jóvá.
