A provokatív kijelentéseiről hírhedtté vált Sarrazint – aki hétfőn megjelent könyvében többek közt arról értekezett, hogy a német társadalom butább lesz a muzulmán bevándorlók miatt – nem is olyan könnyű kizárni a pártból, mint azt gondolták. Sarrazin egyszer már megjárta az SPD fegyelmi bizottságát, de márciusban „megúszta”, maradhatott.

Ráadásul az SPD pártközpontjának küldött levelek és e-mailek arról tanúskodnak, hogy sokan egyetértenek Sarrazin kijelentéseivel, miszerint a bevándorlók egy része nem is akar integrálódni, genetikailag butábbak, mint a németek, és csak a jóléti államon élősködnek. Feltételezések szerint nemcsak az SPD, hanem a CDU/CSU választóinak egy része is így gondolkodik; a konzervatívok most legfeljebb annak örülhetnek, hogy a másik pártnak ez „jobban fáj”.

A Forsa közvélemény-kutatása szerint a németek 46 százaléka véli úgy, hogy egyre inkább idegen lesz saját országában. A Volkssolidarität nevű szervezet friss felmérése szerint pedig 72 százalékuk úgy érzi, túl sok a külföldi az országban. A fentiek fényében Sigmar Gabriel SPD-pártelnök a Bildnek nemrég már arról beszélt, hogy Sarrazintól nem is az integráció hibáit bíráló kijelentései, hanem az embereket lebecselülő világképe miatt kellene megszabadulni.

A vitatott politikus jelenlegi munkaadója, a német szövetségi bank (Bundesbank) sem siet a válaszlépésekkel, pedig Angela Merkel kancellár után most Wolfgang Schäuble belügyminiszter is sürgette a bank elnökét, hogy váljon meg Sarrazintól, aki kijelentéseivel egész Németországra szégyent hoz. A bank azonban visszaüzent: döntést legkorábban csütörtökön hozhatnak. Korábban még sose fordult elő, hogy egy igazgatósági tagot visszahívtak volna, erről a végső döntést egyébként Christian Wulff nemrég megválasztott államfőnek kell meghoznia. Akárhogy is döntenek, kritikák kereszttüzébe kerülnek: ha elbocsátják Sarrazint, akkor a politikai nyomásnak engednek, ha megtartják, akkor egy vállalhatlan politikust támogatnak.

A német pártoknak Sarrazin feladta a leckét: könyvét ugyan kevesen olvasták, de elhíresült tézisei alapján ismét fellángolt a vita a bevándorlókról és az iszlám vallásról. Fennáll a veszély, hogy ha a mértékadó pártok nem kezdenek el foglalkozni a bevándorlás miatt felszínre került konfliktusokkal, az Európa-szerte létező, olykor valós, olykor irreális félelmekkel az iszlámmal szemben, akkor teret engedhetnek egy (szélső)jobboldali, populista párt megszületésének. Németország ebből a szempontból eddig kivétel volt Európában, de a holland példa ragadós lehet – figyelmeztet a Der Tagesspiegel.