A Szatmárnémetiben élő Tatár János egy közülük. Román állampolgárként nemrég négyszobás családi házat vásárolt Csengersimán, víz és gáz bekötve, 25 hektár gyümölcsössel. Hogy miből? Eladta a városban levő rozzant garzonját, és még maradt is a pénzéből. A hivatásos sofőr pakolt, és átköltözött a családdal – most Csengerről ingázik Szatmárnémetibe dolgozni. Azt mondja, negyedóra alatt beér, holott annak idején a garzonból 35–40 percbe is beletelt. Olyannyira megéri a szatmáriaknak ez a „honfoglalás”, hogy Csengerben ma Szatmári utca is létezik, ahol a lakók legalább 80 százaléka szatmári. Állatorvosok, mérnökök egész klánja költözött át Magyarországra, és –mivel munka „odaát” nem akad a szakmában – derűsen ingáznak nap mint nap. Mi több, pár román összeállt, és megvettek Csenger közelében, az út mellett két hektár földet, ahová lerakatot akarnak építeni.

– Ezekből a magyar falvakból a fiatalok felköltöztek Miskolcra, Nyíregyházára, Pestre, az öregek pedig fillérekért elkótyavetyélik családi házaikat –véli Sike Lajos szatmári újságíró. A mozgás azonban kétirányú: az erdélyi magyar újságírásban fél évszázada tevékeny Sikét a minap a csengeri polgármester arról kérdezte, milyen szakok indulnak Szatmárnémeti középiskoláiban, mert szívesen átjárna a csengeri diákság Romániába tanulni.

Romániában a legkisebb munkanélküliség Szatmárnémetiben van, alig hat százalék. Sok a munkahely, sok a külföldi befektető és ipari park. Több százan járnak át dolgozni. Haza. Aztán estére hazamennek a családjukhoz, a pár kilométerrel odébb fekvő alvóvárosba: külföldre.

Több száz határ menti ingatlant hirdet a számos ingatlanügynökségek egyik legnagyobbika, amely román és magyar nyelven is keresi az ügyfeleket. Talál is. – Az utóbbi három év keresletéhez képest ugyan a gazdasági válság átrendezte a helyzetet, de még mindig előfordul, hogy heti húsz ügyfél is átlátogat „háztűznézőbe” – mondja Lukács Imre-Róbert cégtulajdonos. Az ingatlanügynök a „rengeteg” jelzőt használja az előző évek masszív vásárlási kedvét minősítendő, ám a mostani, vékonyabb pénzű tendenciára is.

– 2007–2008-ban havi húszharminc házat adtak el Magyarországról, de most havi egyre esett vissza, ami jelzi, hogy a romániaiak is jelentősen elszegényedtek. Most éppen ez az elszegényedett réteg keresgél: eladják romániai házaikat öt-tízezer euróért, de ezért a pénzért Romániában egy tíz négyzetméteres szárítót sem kapának – fogalmaz az ingatlanügynök, jelezve, hogy ők most az egész magyar határvonalat „leszedik”. A legnagyobb kereslet a váradi részen van. Kínálat is van bőven. Rengeteg magyar panzión, szállodán adnának túl a magyarok, de két-háromszázezer eurót kérnek – erre semmi esélyük. Lukács abban bízik, hogy zuhanni fognak az árak, két-három évig válság lesz.

Ráadásul az idén változott a magyar banki hitelszabályozás is: míg korábban a román/külföldi állampolgárnak segíthetett a cég hitelt felvenni, most már egyéves magyarországi tartózkodást, magyar lakcímet is kér a bank. Jelenleg a kis házakat keresik: 15–20 ezer euróért, maximum 45 ezer euróig (12,5 millió forintig) – az előző években húsz-harmincmillió forintért elkelt ingatlanok helyett. Mint Lukács Imre-Róbert mondja, megcsappant a bukaresti románok igénye is, így nem kell attól tartani, hogy román ajkúak jutnak magyar földhöz.

Battonyán még bizakodnak

Visszaesett a kereslet a válság hatására a román határ melletti, magyar településeken lévő ingatlanokra. A gazdasági válság előtt, 2008 második felében kúsztak a legmagasabbra a lakásárak.

Akkor a 6700 lakosú Békés megyei Battonyán 10 milliót is megadtak egy komfortos családi házért az Aradról kiköltözni szándékozók. Korábban 4-5 millióért sem tudták eladni az üresen álló házakat. Mintegy 400 ingatlan kelt el. A gazdasági krízis hatására csökkent a kereslet. A battonyai polgármesteri hivatal munkatársától kapott információnk szerint újra sok házat kínálnak eladásra, az eladók azonban megpróbálják tartani a korábban kialakult magas árakat. Abban bíznak, hogy a válság enyhül, és Aradon újra több lesz a munka. S mivel 2011 tavaszán megszűnik a schengeni határ Magyarország és Románia között, az eddiginél is egyszerűbb lesz Magyarországon lakni és Romániában dolgozni. (Szegedi tudósítónktól)