Lapunk úgy értesült, hogy Mikulás Dzurinda tervei szerint ők továbbra is kérhetnék annak az országnak az állampolgárságát, ahol élnek. Nem kellene attól tartaniuk, hogy emiatt elveszítik a szlovákot. Akik azonban életvitelszerűen, vagyis huzamos ideig nem tartózkodnak külföldön, azok továbbra sem lehetnének kettős állampolgárok. Többek között a szlovákiai magyarok sem. A pozsonyi parlament csupán néhány órával a könnyített magyar honosítást lehetővé tevő jogszabály jóváhagyása után ellentörvényt fogadott el, amely július 17-től hatályos. Ennek alapján azok a szlovák polgárok, akik ettől a naptól saját akaratukból külföldi állampolgárságot szereznek, azonnal elveszítik az előzőt.

A Fico-kabinet által gyorsított eljárásban keresztülhajszolt határozat ellen különösen az évek óta Csehországban, továbbá Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő, munkát vállaló szlovákok tiltakoznak, akik az ottani állampolgárságért kívánnak folyamodni, viszont nem akarják elveszíteni az eddigit, amely révén kötődnek szülőhazájukhoz, ahova sokan évek múltán szeretnének viszszatérni.

A pozsonyi diplomácia vezetője a hét elején a pozsonyi SITA hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy rövidesen módosíthatják a szlovák állampolgárságról rendelkező törvényt, mert Daniel Lipsic belügyminiszterrel együtt megtalálták a célravezető megoldást. – Addig azonban nem részletezem az elképzelésünket, amíg a kormánykoalíciós tanács nem hagyja jóvá – tette hozzá akkor Mikulás Dzurinda.

Lapunk megkeresésére Bugár Béla értesülésünket nem volt hajlandó kommentálni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a szlovák állampolgársági törvény módosításáról már két javaslat is született, de a Híd-Most egyiket sem támogatja, tehát további tárgyalásokra lesz szükség ahhoz, hogy a kormányprogramban is szereplő módosítás októberben a pozsonyi parlament elé kerülhessen – tájékoztatott a pártelnök.

Iveta Radicová kormányfő az elmúlt hónapban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Budapest a kettős állampolgárságról rendelkező törvényről előzőleg nem konzultált a szomszédos országokkal, figyelmen kívül hagyta a szlovák–magyar alapszerződésben rögzített eljárásmódot is. – Magyarországnak most van ideje arra, hogy a jogi normát a nemzetközi szabályokhoz igazítsa – tette hozzá. Megismételte azt is, hogy kétoldalú megegyezés híján ebben a vitás ügyben esetleg a hágai Nemzetközi Bírósághoz is fordulhatnak.

Ugyanígy vélekedett Dzurinda is. – A minap Bécsben tárgyaltam osztrák kollégámmal, Michael Spindeleggerrel, akinek felhívtam a figyelmét arra, hogy a magyarországi jogszabály nem kétoldalú, hanem uniós ügy. Nem tartom normálisnak, ha tömeges méretben adják meg a kettős állampolgárságot. Olyan személyeknek is, akik például ötven éve Szlovákiában élnek, el sem akarnak mozdulni innen. Hasonló elhibázott lépést tett Románia a moldáviai állampolgárokkal. Ilyen alapon feltehetem azt a kérdést, vajon mi lesz az unióval, a szabad mozgás és a korlátlan munkaerőpiac elveivel, ha egyszer a spanyolok úgy határoznak, hogy kettős állampolgárságot adnak a mexikóiaknak vagy a kubaiaknak? – fejtegette a szlovák külügyminiszter. Majd bejelentette, hogy a magyarországi törvény kockázataira mielőbb felhívja az illetékes uniós szervek és a tagországok figyelmét.