Ezzel a kormányfő már politikai vetélytársainak üzent.Hiába felügyelte ugyanis az amerikai hadsereg több mint hét évig Irak biztonságát Szaddám Husszein rezsimjének megdöntése után, biztonsági stabilitást alig, politikai stabilitást pedig nem sikerült teremteni az országban, mely George W. Bush egykori amerikai elnök szerint az első arab állam lett volna a Közel-Kelet demokratizálásáról szóló nagyszabású neokonzervatív tervekben. Irakban a márciusi választások óta nem született meg a kormánykoalíció, mert Maliki és a választáson győztes Ijad Allavi volt kormányfő pártja nem jut dűlőre egymással a tárgyalásokon. Allavi egyébként azok közé tartozik – legalábbis a Der Spiegel magazinnak adott interjúja szerint –, akik szerint az iraki kormány gyenge, az ország kritikus állapotban van, az alapvető szolgáltatások akadoznak, a polgárháború réme fenyeget – csak ezentúl nemzetközi katonai segítség nélkül. Allavi egyetért a vezérkari főnök, Babakir Zebari minapi kijelentésével, mely szerint az iraki hadseregnek még tíz évre lenne szüksége, hogy átvállalhassa az amerikaiaktól az ország biztonságának fenntartását.

Az amerikai „hagyaték” Irakban elég vegyes. Egy 40 millió dolláros börtön áll üresen a sivatagban Bagdadtól északra, egy 165 millió dolláros gyermekkórház áll kihasználatlanul az ország déli felében. A falludzsai szennyvízrendszer háromszor annyiba került, mint tervezték, pontosan 100 millió dollárba, a déli város utcáin azonban még mindig hömpölyög a szennyvíz. Csak néhány példa abból a több száz projektből, amit az Egyesült Államok nem fejezett be. Az iraki költekezést felülvizsgáló különleges főfelügyelő auditja szerint az amerikai adófizetők ötmilliárd dollárját pazarolták el, ami így is „csak” tíz százaléka annak az 50 milliárd dollárnak, amit az USA Irak fejlesztésére, újjáépítésére költött. Az AP hírügynökség elemzése szerint persze vannak sikertörténetek is: rendőrőrsök százait és kormányzati épületek tucatjait építette fel az Egyesült Államok. Az iraki hadsereg felállt, és egy víz alatti kikötőt is sikerült helyreállítani az olajban gazdag központhoz, Umm Qasrhoz közel. Ezzel együtt csaknem hatszáz projektet kellett félbehagyni, főleg biztonsági okok miatt.

Az Egyesült Államok ötvenezer katonája az Új hajnal nevű művelet keretében további 16 hónapig marad Irakban. Legfőbb feladatuk a helyi biztonsági erők kiképzése és a hírszerzés lesz. Az iraki hadsereg és rendőrség gyakorlatilag már 2009 júniusában átvette az irányítást: egy kétoldalú szerződés értelmében az amerikai csapatok akkor vonultak ki a városokból. Kérdés, mit lép a szomszédos Irán, amely eddig is befolyással bírt Irakban.