A baloldali bírálatokat Brice Hortefeux belügyminiszter még a Le Monde-nak adott, igen nagy vihart kiváltó interjújában éppen Le Penre (illetve bármely más országbéli szélsőjobboldalra) erősen emlékeztető szóhasználattal intézte el: mondván, „a fővárosi politikai médiaelit”, miként „a milliárdos baloldal” mindentudói támadnak, akik nem ismerik a francia társadalmat.

Azonban a republikánus (exgaulle-ista, katolikus) jobboldal is felemelte a szavát, Dominique de Villepin volt miniszterelnök szerint „az elnök politikája miatt csúnya szégyenfolt esett a trikolórunkon”. A szintén exkormányfő, jelenleg jobboldali szenátor, Jean-Pierre Raffarin „veszélyes jobbra csúszást emlegetett”.

A jelenlegi miniszterelnök, Francois Fillon egy ideig feltűnően hallgatott. Majd végül kiadott közleményében „a bevándorlás témájának mindkét oldali eszközként való felhasználását” bírálta, melyet aligha lehet másképp érteni, mint az elnöki politikától való finom elhatárolódásként. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a jobboldal egy jó része nem kívánja „bepiszkítani a kezét” az idegenellenes politikával.

A közvélemény-kutatások sem túl biztatóak: ha most lennének az elnökválasztások, Sarkozy meglehetősen simán vereséget szenvedne Martine Aubrytól, a szocialisták főtitkárától (53-47 százalék), míg a valutaalap igazgatója, az exszocialista Dominique Strauss-Kahn – akinek a visszatérése a francia politikába folyamatosan beszédtéma – egyenesen elsöpörné az elnököt (59-41 százalék).

A CSA kutatócég szerint a franciák 48 százaléka támogatja, míg 42 százalékuk ellenzi a romák kiutasítását, miközben a pápa és a francia katolikus egyház képviselői elítélték a romák hazatoloncolását.

Rasszista indíttatásúnak nevezte a romák kitelepítését Franciaországból Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter a prágai Lidové Novinyban megjelent interjújában. Szerinte ahogy a kiutasítás történik, az ellenkezik az EU szellemével és szabályaival. Schwarzenberg „rossz ötletnek” minősítette a Párizsba szeptember 6-ra tervezett csúcstalálkozót a romakérdésről, amelyre se Romániát, se Bulgáriát, se Csehországot nem hívták meg. (MTI)