Kaland az afgán fronton
A politikai uborkaszezon ellenére egyidejűleg két történet is reflektorfénybe állította a szigetországban a biztonsági kihívásokat. A friss hír úgy szól, hogy katonai vezetők felszólították a Downing Street 10.-et a biztonsági eljárások sürgős áttekintésére. A háttérben a David Cameron június 10-i afganisztáni látogatása során felmerült aggodalom áll. Mint erre csak utólag derült fény, az új kormányfő sokkal nagyobb veszélynek volt kitéve, mint az akkori hírek sejteni engedték. Eredetileg anynyit közöltek a nyilvánossággal, hogy Cameronnak hirtelen meg kellett változtatnia útitervét, amint a tálibok által ellenőrzött terület felett a dél-afganisztáni Helmand tartományban található brit katonai bázis felé haladt. A kormányfőnek le kellett mondania a shahzadi járőrbázis felkereséséről, mert ha lövések nem is dördültek el, a titkosszolgálat lehallgatott két beszélgetést, melyek egy támadás lehetőségére utaltak. A tálibok pontosan tudták, melyik Chinook helikopterben utazott David Cameron, aki azután felszállás után öt perccel irányt változtatott.
Komoly kérdések merülnek fel az afgán rendőrség és biztonsági szolgálatok megbízhatóságával kapcsolatban. A politikai és katonai vezetők jövőbeni afganisztáni látogatását szabályozó új intézkedések közé tartozhat, hogy előbb keressék fel katonáikat, és csak azután utazzanak Kabulba, ahol a magas szintű, rendszerint közös sajtótájékoztatóval záruló megbeszélések felkelthetik illetéktelenek érdeklődését. A brit lapok idézik Richard Kemp ezredest, az Afganisztánban szolgáló brit erők korábbi parancsnokát, aki kifejtette: a Nyugat „gyakran alulértékeli a tálibok profizmusát és hírszerzői képességét, noha ők nagyon-nagyon jók ebben. Sok helyre be vannak épülve, többek között az afgán biztonsági erőkbe, sőt a katonai bázisokba is”. A Downing Streetnek és a katonai vezetésnek kényes egyensúlyt kell találnia, mert az afganisztáni látogatásokkal járó publicitás hatása többnyire pozitív volt, míg a katonák embargóját a média nemtetszéssel fogadta.
Michael Clarke, neves brit stratégiai szakértő, volt kormánytanácsadó egy most közzétett jelentésben arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő öt-tíz évben mintegy nyolcszáz olyan elítélt szabadul, akik nem terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt kerültek rács mögé, ám a börtönben radikálizálódnak. A nemzetbiztonsági szervezeteknek számítaniuk kell arra, hogy ezekhez a szélsőséges elemekhez olyanok is csatlakoznak, akik az antiterrorista törvénykezés szellemében, de rövidebb elzárás után kerülnek vissza az utcára, és legalább annyira elkötelezettek az iszlám szent háború iránt, mint korábban voltak. Ugyanez a hozzáállás jellemezte korábban az északír terroristákat. A feltételesen szabadlábra helyezetteket felügyelő tisztek azt tapasztalták, hogy a különösen szigorúan őrzött nyolc nagy-britanniai börtönben fogva tartott nyolcezer muszlim közül minden tizediket sikerrel szerveztek be.
