Ennek alighanem leginkább a hazai és az egyre nagyobb szerephez jutó orosz atomlobbi örült, miként az új kabinet programjának is, amely leszögezte, hogy a jobbközép koalíció támogatja a temelíni atomerőmű bővítését és a dukovanyi létesítmény korszerűsítését. Csehországban jelenleg hat erőművi blokk működik: négy VVER–400 típusú a délmorvaországi Dukovanyban, két VVER–1000 pedig a Felső-Ausztriához és a német határhoz közeli Temelínben. A politikai fordulatnak köszönhetően az állami Cseh Energetikai Művek (CEZ) – amely mindkét erőmű százszázalékos tulajdonosa – lehetőséget kapott az újabb két blokk megépítésére Temelínben.

Két éven belül szeretnék kiválasztani a tavaly kiírt nemzetközi tender győztesét, amely a szakértők szerint az amerikai Westinghouse, a francia Areva vagy az orosz Atomsztrojexport (amely a cseh Skoda JS és az orosz Gidropress céggel együtt létrehozott konzorciumként pályázik) lehet. A beruházás értéke 500 milliárd korona (hozzávetőleg 5000 milliárd forint) lenne. A nyertes kaphat megbízatást Dukovany korszerűsítésére is.

A terv ellen főleg az osztrákok emelték fel újra a szavukat. Felső-Ausztriában újabb tüntetéseket helyeztek kilátásba a temelíni erőmű bővítése ellen, ahol már eddig is több veszélyes üzemzavar fordult elő. Az osztrák közvéleményt a minap Petr Necas prágai kormányfő nyilatkozata háborította fel, aki a Kuriernak kifejtette, hogy „Temelín ügyében nincs miről tárgyalni”. Karel Schwarzenberg cseh külügyminisztert pedig több bécsi lap atomhercegnek nevezte el, mert a Der Standard kérdésére azt válaszolta, hogy az osztrákok minden információt megkapnak, amelyeket véleményezhetnek, de a hazai atomerőművekről a döntést Prágában hozzák meg. „Csehország nem a Szaharában fekszik, ahol a napés a szélenergiát nyilván jól ki lehetne használni” – tette hozzá ironikusan.

A Duha (Szivárvány) és más cseh környezetvédő szervezet szerint is a mintegy 500 oldalas cseh hatástanulmány felszínes, nem méri fel alaposan a lehetséges környezeti és egyéb veszélyeket. Ráadásul az atomreaktorok építése nagyon drága. Példaként éppen Temelínt hozzák fel, ahol szintén folyamatosan emelkedtek az építési költségek, s végül is nagyjából 100 milliárd koronára rúgtak, ami jóval magasabb összeg az eredetileg tervezettnél – közölték. Rámutatnak arra is, hogy Csehország már jelenleg is Európa legnagyobb áramexportőrei közé tartozik, ám a bevételekért súlyos környezetszennyezéssel fi zet meg. Számításaik alapján az ország áramszükségleteit az atomenergia fejlesztése nélkül, az alternatív, megújuló energiaforrásokból is elő lehetne teremteni.