Folytatódik a cigányok kitoloncolása
Erős rendőrségi kíséret mellett két autóbusznyi roma férfi, nő és gyerek érkezett csütörtök reggel a repülőtérre. Eric Besson bevándorlásügyi miniszter még szerdán jelentette be, hogy másnap két gép indul romákkal Romániába, az egyik Párizsból 158 utassal, a másik Lyonból 125 emberrel. Elmondta, hogy az év eleje óta több mint nyolcezer román és bolgár cigányt költöztettek haza Franciaországból, tavaly egész évben pedig csaknem tízezret. Bejelentette azt is, hogy „felgyorsítják a hazatelepítést”.
Azügyben éppen anapokban tárgyal Párizsban a francia kormánnyal való együttműködésről két román miniszter, Cvetan Cvetanov bolgár külügyminiszter pedig kedden telefonon beszélt Pierre Lellouche-sal, Franciaország Európa-ügyi államtitkárával. Cvetanov a bolgár kormány „megértéséről” biztosította Párizst. Kiemelte, hogy minden bolgár állampolgár köteles tiszteletben tartani a fogadó ország törvényeit és az európai követelményeket.
Nicolas Sarkozy francia elnök azt kérte minisztereitől, hogy a romák ügyében ahol lehet, használjanak békülékeny, a lépéseket megmagyarázó hangnemet, a gyakran alaptalan és túlzó kritikákkal szemben viszont határozottan lépjenek fel. Franciaország szerdán arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szólítsa fel Romániát: szorítsa gátak közé a romák kivándorlását. Párizs jelezte, ha ezt Bukarest nem teljesíti, akár az is szóba jöhet, hogy megakadályozzák Románia belépését a schengeni övezetbe. A 2007 óta EU-tag Románia és Bulgária várhatóan 2011-ben csatlakozik a schengeni övezethez, amely lehetővé teszi majd állampolgáraik számára a tagállamok közötti teljes mozgásszabadságot.
Külföldön eközben erősödik a franciák romapolitikájának bírálata. A romákkal szembeni francia bánásmód elítélésére sürgette az Európai Unió központi intézményeit csütörtökön az Európai Parlament szocialista frakciója. Az EP második legnagyobb képviselőcsoportját vezető Martin Schulz közleményében úgy fogalmazott: megdöbbentő volt a mód, ahogyan Franciaországban a romákkal bántak, és nem lehet, hogy senki nem emeli fel a szavát ellene. Schulz elítélte, hogy az Európai Bizottság és az EU-tagországok kormányait képviselő tanács mindeddig nem dolgozott ki részletes programot a romakérdés kezelésére, és sürgette, hogy most mindkét szerv tegyen nyilatkozatot az ügyben. Mellesleg Románia és Franciaország is megpróbálja Brüsszelre hárítani a felelősséget és azt követeli, hogy az EU növelje azt a négymillió eurós keretet, amely a romák társadalmi beilleszkedését szolgálná. Az Európai Bizottság álláspontja eddig az volt, hogy a tagországok joga és felelőssége biztosítani a rendet és állampolgáraik biztonságát saját területükön, de a személyek szabad mozgását biztosító uniós szabályokat mindenhol be kell tartani.
A romák Franciaországból történő kiutasítása egyébként élénken foglalkoztatja a nemzetközi sajtót. A konzervatív norvég Aftenposten szerint nincs még egy népcsoport Európában, amely annyi zaklatásnak lenne kitéve, mint a romák. A lap szerint a legátfogóbb támadásoknak Franciaországban, Olaszországban, Romániá ban és Magyarországon vannak kitéve a cigányok. Legújabban a francia lakosság is egyre kritikusabban tekint a kormány romapolitikájára, s már csupán 48 százalékuk támo gatja a cigányok tömeges kitoloncolását. Augusztus elején a Le Figaro felmérésében még óriási többség támogatta Sarkozy elnök ezzel kapcsolatos lépéseit, az illegális romatelepek felszámolását például a lakosság 79 százaléka helyeselte.
„Védelmi fal” a kelet-szlovákiai Nagymihályban
Saját költségéből mintegy 25 mé teres betonfalat építtetett a kelet-szlovákiai Nagymihály (Michalovce) egyik lakótelepének több mint félszáz családja, hogy távoltartsa a szomszédságban lévő romatelep lakóit. A „védelmi fal” több mint 3000 euróba került.
A lakótelepiek szerint a falra azért volt szükség, mert a romák toalettnek használták a környéket, szétdobálták a szemetet, rongálták az épületeket. A fal megakadályozza a romákat abban, hogy a lakótelepen keresztül járjanak be Nagymihály központjába.
