Az amerikai hadtápvonalakat is elvágta az árvíz, nincs hol továbbítani az ellátmányt, fegyvereket, üzemanyagot a dél-afganisztáni tartományokba. Ez már csak adalék a katasztrófa másik oldalához: a nyugati megfigyelők azért is riadót fújtak, mert a térségben a segélyezésben a szélsőségesnek mondott iszlám erők léptek először. Lemaradt a pakisztáni rendszer, lemaradtak az amerikaiak. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár személyes helytállással és kampánnyal próbálja rávenni a világot, hogy ne hagyják magukra a pakisztáni áldozatokat. Egyelőre kicsi a sikere. Az elhúzódó katasztrófa nem indított olyan gyors segélyakciókat, mint az Indiai-óceán mellékén pusztító cunami vagy akár a haiti földrengés. A világ szemmel láthatóan képtelen összehangolva fellépni, ha valahol a természet katasztrófákat okoz. Világkormány nincs, de globális szolidaritás is csak alig. Ha nem lennének nemzetközi segélyszervezetek – mindenekelőtt a Vöröskereszt – a természet sújtotta országok még nagyobb bajban lennének.

Abban a legtöbb komoly szakember egyetért, hogy a bolygónkon tapasztalt pusztító időjárási jelenségek, mint az oroszországi szárazság és a pakisztáni árvizek, a globális felmelegedéssel összefüggő jelenségek. Legfeljebb arról folyik vita, hogy ez vajon az emberi tevékenység következménye vagy sem. Ráadásul a világ öszsze is szűkült, az eseményekről a bolygó másik felén is azonnal értesülünk.

Idén nyáron az egyik legtovább tartó katasztrófaszerű jelenség az orosz szárazság volt. Az esőhiány, az addig alig tapasztalt forróság erdőtüzek sorozatát indította. Moszkvát ellepte a szmog, amelyet a tőzegtüzek okoztak. Később kiderült, hogy a tüzeket a területekkel való rablógazdálkodás is okozta. Az orosz katasztrófavédelem és az egészségügy alig birkózott meg a tüzekkel és következményeikkel. Kiderült, hogy a központosított államigazgatás nem alkalmas a gyors és hatékony fellépésre. Közben az elnök és a kormányfő egymással rivalizálva váltott le és fenyegetett meg helyi és szakmai vezetőket. A külföldi segítség elég későn érkezett, amikor már az erdőtüzek katonai nukleáris létesítményeket, illetve a csernobili katasztrófa óta atomszenynyezett területeket fenyegettek. Az orosz szárazságnak újabb, világpolitikai következménye lesz a gabonaárak emelkedése. Emlékezetes, hogy 2008-ban több szegény országban tört ki éhséglázadás a kenyérár megugrása miatt.

A földrengések és árvizek okozta katasztrófajelenségek egyfajta skálát szolgáltatnak, amivel mérni lehetne, hogy a kormányok és a nemzetközi közösség menyire felelnek meg, képesek-e gyorsan reagálni, vannak-e vészforgatókönyveik, tartalékaik nagy baj esetére.