A belga politikai helyzet karikatúrájává vált a Brüsszelközeli Grimbergen, ahol arra utasították a KFC Strombeek focicsapatot: ezentúl csak hollandul tartson edzéseket. A petícióhoz több mint ezer aláírást is sikerült gyűjteni; láthatóan senkit sem érdekelt, hogy a klubban főként francia ajkú játékosok rúgják a labdát.

„Ha valaki Angliában csatlakozik egy csapathoz, angolul beszél, nem?” – értetlenkedett Marleen Martens, a holland nyelvű Flandriához tartozó település polgármesternője. Jogosnak tartja a követelést Robert Timmermans, az aláírásgyűjtés szervezője is. „Itt hollandul kell edzeniük. Ez a mi focipályánk, amelyet a flamandok adójából fizettek. Grimbergen olyan város, ahol hollandul beszélnek” – tette egyértelművé.

Tökéletesen kétnyelvű a KFC Strombeek elnöke, Christian Donneux, de azt mondja, eddig hiába keresett franciául és hollandul is tudó edzőket. S mivel a 250 játékosból legalább 150 francia anyanyelvű, az edzések is főként ezen a nyelven folynak. „Aki kioktat bennünket, inkább segítsen! Ha bárki nyelvórákat akar adni a focistáinknak, szívesen látjuk, mert lenne rá igény” –vágott vissza a klubelnök.

A helyi perpatvar kiválóan megmutatja azokat a nyelvilelki konfliktusokat, amelyek egész Belgiumot jellemzik, és amelyek most a kormányalakítási tárgyalásokat is megbénítják. A június 13-i választások óta hét – flamand és vallon –párt egyezkedik egymással, az eredmény egyelőre nulla. A belgák persze hozzászoktak a hosszú koalíciós alkudozásokhoz: legutóbb (2007-ben) több mint fél évig tartottak.

„Bedobta magát” II. Albert belga király is, aki személyesen egyeztet a pártok vezetőivel. A politikusok és az elemzők azt hangsúlyozzák, hogy nem létezik B terv, a vallonok és a flamandok megegyezésre vannak ítélve – ám eddig ez sem segített. A szokásosnál is kényesebbé teszi a helyzetet, hogy Belgium júliustól decemberig az EU soros elnöke: az Európai Uniót ezúttal ügyvezető kormány irányítja.

Példátlan győzelmet aratott a függetlenségpárti Új Flamand Szövetség (N-VA) a júniusi, előre hozott parlamenti választásokon. Az N-VA a szavazatok 28,3 százalékát kapta a holland nyelvű Flandriában, ahol a tíz és fél millió belga hatvan százaléka él. Belgiumban még sosem fordult elő, hogy a Flandria önállósodását zászlajára tűző valamely párt szövetségi parlamenti választást nyert volna. Az N-VA Flandriában egyértelműen maga mögé utasította Yves Leterme eddigi miniszterelnök kereszténydemokrata pártját, amely a szavazatok 17,5 százalékát szerezte meg. A francia ajkú Vallóniában és Brüsszelben a szocialisták végeztek az élen a voksok 36,5 százalékával, maguk mögé utasítva a 24,8 százalékot szerző vallon liberálisokat. (MTI)

Matilda hercegnő és Fülöp herceg, belga trónörökös. Legalább ők megértik egymást