Az emberemlékezet óta legsúlyosabb áradások a rendkívül heves monszunesőzések következtében július végén kezdődtek az ország északnyugati felében, s a több tíz kilométer szélesre duzzadt Indus folyó mentén a katasztrófa súlypontja most dél felé helyeződött át. Az ország területének legkevesebb ötödrésze került víz alá, s a 170 milliós lakosságból mintegy 20 milliót közvetlenül érintett a katasztrófa. Az ENSZ, illetve a nemzetközi segélyszervezetek arra figyelmeztetik a világot, hogy ne a halálos áldozatok számából ítélje meg a természeti csapás súlyát – eddig 1600-an vesztették életüket –, hanem annak járulékos következményeiből. Milliók otthonát sodorta el az ár, 8 millióan azonnali élelmiszersegélyre szorultak, és eddig 140 ezer koleragyanús megbetegedést jelentettek. Az áradással együtt tehát egészségügyi és társadalmi válság fenyeget, és éhséglázadás is kitörhet Pakisztánban. A vízzel terjedő betegségek a tapasztalatok szerint négy-hat hét elteltével jelentkeznek erőteljesen. A járványok 3,5 millió gyermeket fenyegetnek, s megbecsülni sem lehet a számát a földönfutóvá lett kiskorúaknak, akik a kaotikus helyzetben még inkább áldozataivá válhatnak a Pakisztánban egyébként is virágzó gyermekkereskedelemnek.

A vöröskereszt első nekifutásra érdektelenséggel vádolta a nemzetközi közösséget, mondván: az ENSZ által kért 460 millió dolláros gyorssegélynek csak negyedére érkezett ígéret. Hogy a félrevert harangnak vagy a teljes egészében a pakisztáni áradásnak szentelt múlt heti rendkívüli ENSZ-közgyűlés hozott-e változást, nem tudni, lényeg, hogy beindulni látszik a nemzetközi segélygépezet. Múlt hét végére már csaknem 500 millió dollár gyűlt össze a Pakisztánnak szánt rendkívüli gyorssegélyalap számláján, s további 325 millió dollárra tettek ígéretet az adományozók. A legbőkezűbbnek az Egyesült Államok bizonyult, amely eddig már 102 millió dollárt utalt át, s még 60 milliót ígért. Obama elnök számára fontos szövetséges Iszlámábád az afganisztáni tálibok elleni harcban, s nem engedhető meg, hogy a kaotikus állapotokat kihasználva a pakisztáni szélsőséges szervezetek – amelyek ugyancsak részt vesznek a segélyezésben – öregbítsék tekintélyüket a lakosság körében. Washington mellett Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia is tekintélyes adományozónak számít 65-65 millió dolláros segélycsomagjával, de még a barátinak nem nevezhető India is 5 millió dollárt ajánlott fel a pakisztáni árvízkárosultak megsegítésére.

Víz alatt az ország egyötöde