A természeti katasztrófa sújtotta ország több térségében komoly feszültségekkel jár a segélyek szétosztása, a károsultak gyakran egymás ellen fordulnak. Pandzsáb tartomány egyik falujában például rendőrök és katonák gumibotokkal fékezték meg az embereket, akik megpróbáltak megkaparintani egy élelmiszer-szállítmányt, amelyet éppen csak lepakoltak egy helikopterről. Számos település továbbra is teljesen víz alatt van, a háztetőkön rekedt túlélők üres tálakat lengetnek a helikopterek felé. A korábban becsült kétmillióhoz képest több mint négymillió ember vált hajléktalanná az áradások következtében. A földönfutóvá lett gyerekek még inkább áldozataivá válhatnak a Pakisztánban egyébként is virágzó gyerekkereskedelemnek.

A legfrissebb hírek szerint megközelítőleg 50 milliárd dolláros kárt okoztak a rendkívüli esőzéssel járó áradások Pakisztánban. Aszif Ali Zardari elnök szerint a károk helyreállítása legalább három évbe telik. A múlt héten összehívták az ENSZ rendkívüli közgyűlését, amelyen a világszervezet hathatós nemzetközi segítséget kért az eddigi legpusztítóbb pakisztáni áradások miatt keletkezett károk felszámolására. A közgyűlésen felszólaló pakisztáni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ha nem tudnak mihamarabb véget vetni az áldatlan helyzetnek, még nehezebbé válik kormányának harca a terroristák ellen.

– Nem engedhetjük meg, hogy ebből a kaotikus helyzetből a szélsőségesek húzzanak hasznot – mondta a pakisztáni diplomácia vezetője, alighanem arra célozva, hogy a betiltott pakisztáni szervezetek is segélyszállítmányokat küldenek a károsultaknak, ily módon elnyerve szimpátiájukat. Közéjük tartozik például a Dzsamáat-ud-Dava, amelyet azzal vádolnak, hogy köze lehetett a 2008-as mumbai merénylethez.

Nem kizárt, hogy éppen a szélsőségesek aktivizálódása késztette az államokat arra, hogy a tervezettnél hathatósabb segélyezést folytassanak. Hillary Clinton külügyminiszter például közölte, hogy az amerikai segélyt 60 millió dollárról 150 millióra emelik, emellett Washington technikai segélyt nyújt, továbbá katonai és civil forrásokat mozgósít az árvízkárosultak megsegítésére, illetve a mentési munkákra. Nemzetközi diplomáciai körökben feltűnést keltett, hogy India is ötmillió dollárt ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére, amiért maga Sah Mehmud Kuresi pakisztáni külügyminiszter mondott köszönetet. A gesztus ritkaságszámba megy az egymásra mélyen gyanakvó két ország között.

Az ENSZ augusztus 11-én kérte a világ országait, hogy képezzenek 460 millió dolláros rendkívüli segélyalapot Pakisztán részére. Ennek az összegnek eddig a fele gyűlt össze. A NATO eközben úgy rendelkezett, hogy repülőgépeket és hajókat küld a térségbe, hogy légi és vízi úton juttassa rendeltetési helyére a segélyszállítmányokat.

Segélyosztás Mehmood településen