A tagállam első számú embere az unió központjában – ez az állandó képviselő. Nem véletlen, hogy a húsz éve (a jobb- és baloldali kormányok alatt egyaránt) EU-ügyekkel foglalkozó, rendkívül tapasztalt Iván Gábor visszahívása brüsszeli körökben is feltűnést keltett.

Kormányváltás önmagában nem indokol ilyen cserét, már csak azért sem, mert nem politikai, hanem alapvetően szakmai posztról van szó. Jelzésértékű, hogy Nagy-Britanniában és Szlovákiában is új kormány került nemrég hatalomra, ám egyik kabinet sem döntött a brüsszeli állandó képviselő elmozdítása mellett.

Különösen szerencsétlenné teszi a budapesti kormány lépését, hogy Magyarország 2011. január elsejétől először látja el az EU-elnökséget. Iván Gábort – várhatóan szeptember 15-től – Györkös Péter zágrábi nagykövet váltja fel, Iván pedig valószínűleg megkapja a zágrábi külképviselet vezetését.

Jó hír ugyan, hogy Györkös korábban (főosztályvezetőként) EU-ügyekkel foglalkozott a Külügyminisztériumban, de megnehezíti a váltást, hogy az elmúlt négy évben nem vett részt a soros elnökségre felkészülés intenzív szakaszában. Az állandó képviselőnek a sikeres munkához nemcsak folyamatos tárgyismeretre (témák tucatjainak nyomon követésére) van szüksége, hanem a másik huszonhat tagállam nagyköveteivel is jó viszonyt kell ápolnia: mindezt három és fél hónap alatt bepótolni képtelenség.

Nehéz helyzetbe hozzák tehát az egyébként kiváló EU-s szakember Györkös Pétert is – mint egyik forrásunk fogalmazott, úgy kell magasat ugrania, hogy nem futhat neki a lécnek. A mostani váltás valójában egy 2006-os ésszerűtlen döntés tükörképe: akkor a legjobb uniós szakértők közül kettőt is eltávolítottak a Külügyminisztériumból, fi deszesnek titulálva őket. Györköst Zágrábba, Gottfried Pétert az OECD-hez „száműzték” nagykövetnek. Az Orbán-kormány megalakulása viszszahozta Gottfriedot is, akit tanácsadónak kért fel Orbán Viktor miniszterelnök.