„Augusztus 21-én megtörtént a nukleáris üzemanyag eljuttatása a reaktorhoz Ali Akbar Szalehi (az ügynökség vezetője) és Szergej Kirijenko (a Roszatom orosz állami korporáció elnöke) jelenlétében” – olvasható a Teheránban kiadott közleményben. E művelettel, amely a reaktor üzembe helyezésének első lépcsőfoka, az erőmű hivatalosan is atomlétesítménynek tekinthető. Az erőmű beindítását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyeli, a 163 fűtőelem behelyezése várhatóan mintegy két hetet vesz igénybe.

Az üzemanyaggal való feltöltést követően az erőmű másfél-két hónap múlva éri el kapacitásának 50 százalékát, ami lehetővé teszi, hogy rákapcsolják az országos elektromos hálózatra. Nagyjából hat-hét hónap múlva működhet majd a létesítmény a maximális, 1000 megawattos kapacitással.

Az üzembe helyezést követően az erőművet az irániak még évekig az oroszokkal együtt fogják működtetni. Moszkva ezt azzal magyarázta, hogy időre van szükség az iráni szakértők kiképzéséhez.

Az atomerőművet a múlt század hetvenes éveiben kezdte építeni a német Siemens, amely azonban az iráni forradalom után kiszállt a beruházásból. Az irániak a kilencvenes években vonták be az orosz Atomsztrojekszportot az erőmű építésébe, amely átalakította a német terveket úgy, hogy az elkészült épületekbe orosz berendezések kerülhessenek.

Az erőmű indítását többször elhalasztották. A nukleáris fűtőanyagot már 2008 januárjában Iránba szállították, s azóta a NAÜ ellenőrzése alatt tartották. A felhasznált fűtőelemeket a szerződés értelmében később visszaszállítják Oroszországba.

A busehri atomerőmű beindítása technológiai és politikai siker Irán számára, s „olyan szálka, amely megakad ellenségei torkán” – lelkendezett Szalehi a szombati eseményen.

„Minden nyomás, szankció és nehézség ellenére, amelyet a nyugati országok okoztak, most tanúi lehetünk annak, hogy beindul Irán békés nukleáris tevékenységének legnagyobb jelképe – mondta Kirijenkóval közös sajtóértekezletén Szalehi. „Ez jelképezi az iráni nemzet ellenállását és eltökéltségét céljai elérésében.” Az iráni atomhivatal vezetője tisztelettel adózott Oroszországnak, amely befejezte a németek által 35 éve kezdett művet.

Szergej Kirijenko a maga részéről a projekt „nemzetközi” jellegét emelte ki, amely a Nemzetközi Atomenergiaügynökség ellenőrzése alatt áll, és amelyben „tíznél több –európai és ázsiai – ország vett részt”, ám ezeket nem nevezte meg. Mint mondta, „a bu sehri atomerőmű építése azt példázza, hogy bármely országnak, amely tartja magát a hatályos nemzetközi törvényekhez, és valódi, nyílt kapcsolatot tart fenn a NAÜ-vel, lehetőséget kell kapnia az atomenergia békés felhasználására”.

Oroszország egyike azoknak a hatalmaknak, amelyek együttes erővel próbálják meggátolni Teherán atomfegyverhez jutását. Moszkva azt hangoztatja, hogy a busehri projekt alapvetően fontos Irán együttműködésre késztetéséhez. Az Egyesült Államok nem ért egyet ezzel, úgy vélve, hogy nem szabad jutalmazni Teheránt, miközben az fittyet hány az ENSZ követeléseire.

Mindazonáltal Darby Holladay amerikai külügyi szóvivő az AFP francia hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a busehri atomerőmű beindítása nem jelent kockázatot, a létesítmény polgári szükségletek kielégítésére létesült, működését Oroszország segítségével a Nemzetközi Atomenergiaügynökség felügyeli. A fűtőelemeket szállító Oroszország segítsége „mutatja, hogy Iránnak nincs szüksége saját dúsítói kapacitásra, amennyiben szándékai békések” – mondta az amerikai szóvivő.

Irán váltig hangsúlyozza, hogy atomprogramja kizárólag békés, energiatermelési célokat szolgál. Oroszország elérte az ENSZ-nél, hogy a busehri erőművet kivonják a nemzetközi embargó alól, amely nukleáris berendezések és technológiák szállítására, illetve átadására vonatkozik.

Irán képessé akar válni arra, hogy ha fenyegetést észlel, megelőző csapást mérjen, bár elsőként sosem fog támadni – jelentette ki vasárnap Mahmud Ahmadinezsad államfő azon az ünnepségen, amelyet országa első saját gyártmányú, nagy hatósugarú, pilóta nélküli bombázója bemutatásán mondott. Irán az Irakkal 1980 és 1988 között vívott háború idején indította be fegyverzetfejlesztési programját, hogy ellensúlyozza az amerikai fegyverembargó hatását. A nyolcvanas évek vége óta gyárt felderítésre használt robotrepülőgépeket, s 1992 óta harckocsikat, páncélozott szállítóeszközöket, rakétákat, torpedókat és vadászgépet is. Az utóbbi időben mini-tengeralattjárókkal és föld-föld rakétával gyarapodott a hazai gyártású iráni arzenál, s bejelentették, hogy a következő három évben magas pályán keringő műholdakat is felbocsátanak.

Az atomerőmű biztonsági személyzetének fekete ruhát viselő női tagjai felügyelik a létesítménynél dolgozó újságírókat