Kínai fal a migránsok ellen

A kínai főváros külső, délnyugati, alacsonyabb jövedelműek lakta kerületei, falvai köré mind több helyen húznak kerítést. Késő estétől kora reggelig csak egyetlen kapun lehet bejárni, ahol rendőrök vagy biztonsági őrök igazoltatják a belépőket –írta nemrég a The Washington Times. A hivatalos indoklás szerint a bűnözés visszaszorítása a cél: a közbeszéd elsősorban a vidékről érkezett, alkalmi munkákból élőket gyanúsítja a lopásokkal. Egy szakértő szerint viszont a pekingi kísérlet hasonlít ahhoz, ahogy az Egyesült Államokban viszonyulnak az illegális bevándorlókhoz.

A pártkongresszusok előtt rendszeres gyakorlat Pekingben, hogy „megtisztítják” a fővárost a tartózkodási engedély nélküliek egy részétől, mindenekelőtt a mozgóárusoktól és az értékesíthető szemetet gyűjtőktől. Az olimpia évében Laosanyu falu vezetése elsőként vetette körül fallal a gazdagok villanegyedeit. Mint az ottani falusi bizottság egyik vezetője nyilatkozta a washingtoni lapnak, a település állandó lakosainak 80 százaléka üdvözölte a döntést. Ám azt nem tudta megmondani, hogy az ott lakó migránsoknak mekkora része ért egyet a kerítéssel. Márpedig a lap szerint a 700 állandó lakossal szemben 6-7000 az ingázók száma, akik a faluban húzzák meg magukat ismerősnél, vagy az egyébként magas pekingi lakbérekhez képest itt kis összegért.

Peking lakossága 2009 végén – a hivatalos adatok szerint – megközelítette a 20 milliót, ám közülük 7,2 millióan máshonnan jött munkavállalók, akiknek nincs állandó tartózkodási engedélyük, azaz hukoujuk a fővárosra. A szülőhelyhez kötött regisztrációt, a hokou rendszert még a Han-dinasztia idején, kétezer éve találták ki az adófizetéshez, majd Mao elnök kormányzata 1958-ban újította fel azzal a céllal, hogy feltartóztassák a vidékiek elszivárgását a városokba. Az utóbbi harminc év gazdasági fejlődése azonban népvándorlást indított el, szükség volt az olcsó munkaerőre. 2009. végi adatok szerint immár 211 milliós a migránsok tábora, tehát az 1,3 milliárd fős lakosságnak majd egyhatoda. Több nagyváros is lazított a hukou merevségén, így Sanghajban vagy Guangzhouban is hétévi munkavállalás és adófizetés esetén megkapják az állandó tartózkodást a migránsok, az állami alkalmazottak még hamarabb.

Egy adott városbeli hukou hiánya számos hátránnyal jár: az érintettek nem részesednek a helyi ingyenes egészségügyi ellátásból, miként ha a keretszám telítődik, nem járhatnak ingyenes főiskolára sem. Ezért időnként még a kínai sajtó is azt pedzegeti, hogy idejétmúlt rendelkezésről van szó, amely sérti a társadalmi egyenlőség elvét. „Ez a kínai apartheid” – idézte a napokban a The Washington Post azokat a véleményeket, amelyek szerint a hukou az egyik fő felelős a városokban a gazdagok és a szegények közti szakadék szélesedéséért.

Bevándorlók Nanjingban. Munka nélkül
Bevándorlók Nanjingban. Munka nélkül
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.