Máris drágább az orosz kenyér
Az Oroszországban tegnap életbe lépett exporttilalom minden bizonnyal hatással lesz a gabona világpiaci árára is. Oroszország ugyanis eddig a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt: tavaly több mint 24 millió tonnát adott el külföldre, és ezzel a nemzetközi piac mintegy 15 százalékát fedte le. Idén a tavalyi 97 millió tonna helyett azonban jó esetben is csak 65-67 millió tonnányi termés várható az aszály miatt.
A kormány azzal indokolta a tilalom bevezetését, hogy gondoskodni kell a belföldi szükségletekről és a jövő évre való tartalékról, továbbá le kell szorítani a rohamosan emelkedő belföldi árakat. A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adatok szerint azonban a termés ugyanis nem lesz elegendő a belföldi szükségletek fedezésére sem: az országnak körülbelül 80 millió tonna gabonára van szüksége egy évben – jelentette az MTI.
Az ország több pontjáról máris a liszt árának emelkedését jelentették; Moszkvában pedig máris húsz százalékkal többet kell fizetni egy kiló kenyérért. A BBC helyszíni tudósítója szerint az orosz vezetés számára kiemelten fontos, hogy megállítsa az áremelkedést: a kenyér lakosság étrendjének annyira fontos eleme, hogy a múltban már vezetett zavargásokhoz, ha nagyon megdrágult.
Az exporttilalom a rendelet értelmében december 31-ig tart. Dmitrij Medvegyev államfő szerint akár hamarabb is feloldható a tilalom, de Vlagyimir Putyin kormányfő ennél pesszimistábban nyilatkozott. Szerinte könnyedén megeshet, hogy 2011 után is fennmaradhat a tilalom. A döntést először október 1-jén vizsgálják majd meg, és akkor döntenek arról, továbbra is fenntartják-e a tilalmat –nyilatkozta a Reutersnek Viktor Zsubkov miniszterelnökhelyettes.
Az exporttilalom a közelkeleti gabona- és kenyérárakra lehet a legnagyobb hatással. Az oroszországi búzafajták exportjának túlnyomó része ide irányul: a legnagyobb vásárló Egyiptom, utána Törökország, Szíria, Irán és Líbia következik. Számos orosz gazdaság épp ezért olyan gabonát termel, amely ideális az ezeken a területeken sütött kovásztalan kenyérhez.
Szakértők szerint azonban az orosz export kiesése felhajtja ugyan majd a gabona és a kenyér árát, de csak átmenetileg, mert az Egyesült Államokban kimagasló termést várnak.
Orosz szakértők a héten kiszámolták, hogy az aszály és az erdő- és tőzegtüzek együttesen mintegy 15 milliárd dollárnyi közvetlen kárt okoztak az orosz gazdaságnak, s ebben még nem szerepel a leégett lakóházak újjáépítésének költsége, és nincsenek benne például a környezetben okozott károk sem.
Az erdőtüzek száma mindeközben jelentősen csökkent: egy nap alatt nyolcezer hektárral lett kevesebb az erdőtüzek által érintett területek nagysága. Jelentősen javult a helyzet Moszkva környékén is, ahol majdnem a felére apadt a tüzek száma.
Az orosz főváros határában egyébként kilenc repülőgép és helikopter segédkezik a lángok megfékezésében. Két C–130-as típusú amerikai szállítógép fedélzetén tűz ellen védő ruhák és víz tárolására alkalmas tartályok érkeztek az Egyesült Államokból szombat reggel az erődtüzek elleni segítség jegyében. A következő napokban két másik amerikai repülőgép is érkezik, valamint egy további bérelt repülőgép Kalifornia államból. A gépeket fogadva Valerij Csujkov, a rendkívüli helyzetek minisztériumának egyik illetékese kijelentette: soha nem felejtik el ezt a gesztust.
Továbbra is komoly tüzek pusztítottak azonban szombaton a Moszkvától 500 kilométerre lévő szarovi orosz nukleáris központ közelében, de a helyzet immár nem kritikus, és nem áll fenn egy atomkatasztrófa veszélye – közölték orosz illetékesek.
Az erdőtüzek száma csökkent ugyan, Moszkva lakosai azonban csupán néhány napra lélegezhettek fel. Az orosz főváros jelentős részét újra szmog és füstszag borította be vasárnap reggelre, az emberek pedig ismét elővették a maszkokat. A nagy meleg átmenetileg csökkent, ám az előrejelzések szerint eltart még egy ideig: a hét elején eléri a 33 fokot, de péntekre már 21 Celsius-fokos hűvös várható, egyre több helyi esővel.
