– Szlovákia a hitelrész elutasításával megszegte politikai kötelezettségét és szakított az euróövezeti tagsággal járó szolidaritással, ráadásul a már korábban kinyilvánított támogató szándékát másította meg – nyilatkozta a gazdasági ügyekért felelős uniós biztos. Olli Rehn hozzátette: a pozsonyi döntés nem veszélyezteti a hitel folyósítását, hiszen Szlovákia részesedése a 110 milliárd eurós mentőcsomagból 817 millió lett volna. Ugyanakkor a következő uniós találkozókon visszatérnek az ügyre.

Hasonlóan vélekednek a hitel legnagyobb részét folyósító Németországban is. – Szlovákia ezzel a döntéssel az unió szelleme ellen cselekedett –nyilatkozta a Hospodárske Noviny pozsonyi gazdasági napilapnak Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szóvivője.

Lapunk megkeresésére Ivan Miklos pénzügyminiszter elmondta, hogy a Robert Fico vezette előző kormány parlamenti határozat nélkül ígérte meg a pozsonyi hitelrész folyósítását. – Szlovákia még manapság is sokkal szegényebb, mint Görögország. A feltételezettnél nagyobb költségvetési hiány miatt sem tudunk segíteni – szögezte le. Elődje, Ján Pociatek viszont érthetetlennek tartja ezt a határozatot, hiszen Pozsony éppen most kért pénzt a brüsszeli szolidaritási alapból a súlyos hazai árvízkárok enyhítésére.

Érdeklődésünkre Pavel Kohout cseh közgazdász kifejtette: Az új szlovák kormány bátor lépésével igazolta, hogy a választópolgárainak és nem a nagy német és francia bankoknak tartozik felelősséggel, amelyek felelőtlen hitelpolitikájukkal a görög válság okozói közé tartoznak, és most a nagy veszteségeik elkerülése érdekében gyakoroltak a háttérben nyomást a politikusokra a mentőcsomag elfogadása érdekében. A cseh közgazdász szerint Brüsszel precedensértékűnek tarthatja a pozsonyi határozatot, amelyet nyilván nem hagy legalább közvetett válasz nélkül. – Megszigoríthatja például a Szlovákiának nyújtandó uniós támogatások elbírálását és ellenőrzését – vélekedett a neves cseh közgazdász.

Fico kormánya még a júniusi szlovákiai választások előtt megígérte Brüsszelben, hogy hazája a 4,37 milliárd eurós stabilitási alapból 440 milliót vállal. Rábólintott a Görögországnak nyújtandó pozsonyi hitelrészre is. Mindkét esetben parlamenti felhatalmazás nélkül. Az utóbbi teljesítését azonban a múlt héten a kormánypárti honatyák a múlt héten elutasították.

Törlik a pénzbírságot

Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter tegnap a TASR hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy Rudolf Chmellel, a kisebbségi és emberjogi ügyekért felelős kormányalelnökkel olyan módosítást terjesztenek a kabinet, majd pedig a pozsonyi törvényhozás elé, amely alapján törölnék a pénzbírságot az államnyelvtörvény rendelkezései közül. A hatályos jogszabály szerint száztól ötezer euróig terjedő büntetés szabható ki a törvénysértőkre. Jelenleg a Magyar Koalíció Pártját fenyegeti ilyen szankció, mert a választási óriásplakátjai szlovák szöveget nem tartalmaztak. Berényi József pártelnök szerint így tiltakoztak a diszkriminatív jogi norma ellen. Nagy port vert fel a Nyitrához közeli, Kálazi (Klasov ) amatőr színjátszók esete is, akiket az előző tárcavezető azért akart megbüntetni, mert a magyar nyelvű műsorfüzetükben csak szlovák összefoglalót közöltek, a teljes fordítás helyett. Krajcer tegnap hangsúlyozta: a törvényesség határain belül mindent megtesz a pénzbírságok visszavonása érdekében. (Sz. J. P.)

Olli Rehn: A következő uniós találkozókon visszatérünk az ügyre