A szudáni Ibrahim al-Koszi büntetése ennél jóval enyhébb lehet, mivel az ötvenéves vádlott a júliusi vádalku keretében beismerte: együttműködött az al-Kaida terrorszervezettel, és támogatást nyújtott a terroristáknak.

Barack Obama hivatalba lépése óta ez volt az első guantánamói ítélet. A demokrata párti elnök még 2009 januárjában írta alá azokat a rendeleteket, amelyek értelmében felszámolják a terrorizmussal gyanúsított személyek fogva tartására kialakított, részben a CIA által felügyelt külföldi börtönöket. Guantánamót már az idén januárban be kellett volna zárni, de az időpontot a befejezetlen eljárások nagy száma miatt elhalaszttták – emlékeztetett a BBC. David Iglesias, a katonai ügyészség szóvivője szerint a tíz katonatisztből álló esküdtszéket nem tájékoztatták a vádalku szerint kiszabható szabadságvesztés maximális időtartamáról. A végleges ítéletet sem hozzák nyilvánosságra, amíg az esküdtszék állásfoglalásáról nem nyilatkozik a Pentagon. Ez akár hónapokig is eltarthat – írta az MTI.

Ibrahim al-Koszit több mint nyolc éve tartják fogva a guantánamói börtöntáborban. A férfit még 2001 decemberében Pakisztánban tartóztatták le azután, hogy az amerikai csapatok afganisztáni bevonulását követően az al-Kaida harcosai elmenekültek a Tora Bora hegységben található rejtekhelyekről. A férfi beismerte, nemcsak főzött Oszama bin Ladennek, hanem segített az al-Kaida terrorhálózat fejének kereket oldani.

Hírügynökségek szerint az amerikaiakkal való együttműködése fejében al-Koszi állítólag jobb elhelyezést kap a Gitmónak is hívott börtöntámaszponton. Az sem kizárt, hogy kitoloncolják Szudánba, s szülőhazájában ülheti le a tizennégy éves börtönbüntetését, amibe a guantánamói időszak nem számít bele.

Guantánamón jelenleg még mintegy 180 terroristagyanús fogoly várja további sorsát. Al-Koszi mellett a kanadai állampolgárságú Omar Khadr ellen is folyik katonai bírósági eljárás; most választották ki azt a hét tisztet, akik döntenek egy amerikai katona meggyilkolásával vádolt férfiról. Emberjogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy Khadr 2002-es letartóztatásakor 15 éves volt, azaz kiskorúként kellene felelőségre vonni. A katonai esküdtszékek azonban ilyen „részletekkel” általában nem foglalkoznak. E testületeket még a Bush- kormányzat idején azért hozták létre, hogy ezek ítélkezzenek a terrorizmus elleni globális harcban foglyul ejtett, „ellenséges harcosnak” minősülő, s ezért kevesebb joggal rendelkező személyekről – írta az AP.