Babaker Zebari szerint az iraki hadsereg csak 2020 után lesz képes teljesen ellátni a feladatát. A mintegy 64 ezer főt számláló iraki amerikai erők azonban hivatalosan augusztus 31-én fejezik be harci feladataikat. Azután 50 ezer amerikai katona marad még az országban 2011 végéig. Zebari azt javasolta, hogy Törökország, az Egyesült Arab Emírség, Katar, illetve Bahrein mintájára jöjjön létre állandó amerikai támaszpont az ország területén.

Nemrég Szaddám Huszein egykori iraki diktátor külügyminisztere, Tarik Aziz is úgy nyilatkozott, hogy az amerikaiak „a farkasokra hagyják az országot” a nagy sietségben. A „farkasok”, azaz az al-Kaida egyre aktívabb, kihasználva, hogy a márciusi választások óta nem sikerült megalakítani az új kormányt. Ebben a hónapban a BBC szerint több mint száz ember halt meg Irakban különböző támadások következtében, míg július volt a legvéresebb hónap 2008 óta.

A fi atal iraki hadsereg nem biztos, hogy képes egyedül megbírkózni az al-Kaida fenyegetésével. 2003-ban az amerikaiak szélnek eresztették a hadsereget, a biztonsági erőket a semmiből kellett újjáépíteni. A 675 ezer embert foglalkoztató iraki biztonsági erőkön belül nemcsak a képzettség és a felszerelés szintjének különbségei jelentenek veszélyt, hanem az etnikai és vallási megosztottság is. Az iraki hadsereg 248 ezer katonája sokszor a rendőrség szerepkörét is kénytelen ellátni, például városi ellenőrző pontoknál. A hírszerzésben csaknem teljesen az amerikaiakra vannak utalva. A hadseregben többségében síiták szolgálnak, ám 2006 óta csaknem 20 ezer, korábban elbocsátott szunnita katona tért vissza –írja az MTI.

A rendőrségen belül kulturális és felekezeti ellentétek dúlnak a helyi és a szövetségi szinten dolgozók között, a versengés és a gyanakvás mindennapos. A 300 ezres helyi állomány fele képzetlen, és a korrupció is elterjedt. A többségében síitákból álló egyenruhások 2006–2007-ben, a felekezeti harcok idején váltak hírhedtté Irakban, mert állítólag együtt dolgoztak a síita milíciákkal, amelyek több ezer szunnitát raboltak el és gyilkoltak meg.

A kurd pesmerga harcosok Szaddám Husszein diktatúrájának ellenzői voltak. A körülbelül 127 ezer főből álló csoport az olajban gazdag iraki Kurdisztán területét védi, és az egyetlen hivatalos fegyveres alakulat a Törökországgal és Iránnal határos térségben. Az Irakban állomásozó amerikai sereg parancsnoka, Ray Odierno tábornok azonban olyan komolyan tart egy esetleges kurd–arab polgárháborútól, hogy felvetette annak lehetőségét: küldjenek ENSZ-békefenntartókat az országba. Az is konfliktust szülhet, hogy az amerikaiak oldalára átállt egykori szunnita felkelők – akiknek száma 100 ezerre tehető – elégedetlenek, amiért nem a biztonsági erők közé illesztették be őket.

Ám Barack Obama amerikai elnök továbbra is kitart amellett, hogy az amerikai csapatok iraki harci küldetése az előzetes terveknek megfelelően augusztus végén véget ér. Obama – aki az elnökválasztási kampány során ígéretet tett az iraki háború befejezésére – valószínűleg úgy érzi, az őszi kongresszusi választások előtt nem engedheti meg magának, hogy visszatáncoljon Irak kérdésében.

Megbirkóznak az al-Kaidával? – Kurd pesmerga újoncok gyakorlatoznak Kirkukban Reuters – Thaier al-Sudani