Kan Naoto japán miniszterelnök kedden, a Koreai-félsziget bekebelezésének közelgő, századik évfordulója előtt kormánya nevében elmondta: „mély bűntudatot érez”, és „őszinte bocsánatot kér” a dél-koreaiaktól a pusztításért és szenvedésért, amelyet az 1910-től 1945-ig, a második világháború befejezéséig tartó japán gyarmati uralom okozott. Kan elismerte, hogy a koreaiak akarata ellenére történt a gyarmatosítás, de –szöuli várakozásokkal ellentétben – nem tekintette semmisnek, illetve jogtalannak az 1910-ben aláírt, bekebelezésről szóló egyezményt.

Kan Naoto bocsánatkérése ellen tüntetnek Tokióban

A japán miniszterelnök bocsánatkérésében Északot nem, csak Dél-Koreát említette, pedig a gyarmati uralom az egész félszigetre kiterjedt. Kan a nyilatkozat után telefonbeszélgetést folytatott a dél-koreai elnökkel, Ri Mjong Bakkal, aki elmondta, hogy a bocsánatkérést őszintének érzi. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szavaknak tettekben is meg kell nyilvánulniuk.

Ám Szöulban sokan még többet szeretnének Japántól. A szigetország nagykövetsége előtt tüntető aktivisták például kompenzációt követeltek, valamint, hogy Japán végre minden kétséget kizáróan elismerje: a megszállás alatt kényszermunkában dolgoztatott koreai férfiakat, valamint katonákat kiszolgáló létesítményekbe vitt, és akaratuk ellenére prostitúcióra kényszerített koreai nőket. Az anyagi kompenzációval kapcsolatban Japán tartja magát ahhoz, hogy ezt a kérdést 1965-ben, a kétoldalú kapcsolatok normalizálása során rendezték.

Kan Naoto 1995 óta a harmadik japán miniszterelnök, aki bocsánatot kér a japán megszállás és gyarmatosítás okozta szenvedések és károk miatt. Elemzők szerint a mostani nyilatkozat csak kis mértékben tér el a korábbiaktól, de azt mindenképpen pozitívumként kell értékelni, hogy a szigetországot tavaly óta kormányzó Demokrata Párt jó kapcsolatokat kíván ápolni Japán ázsiai szomszédaival. Japán és Dél-Korea között az utóbbi időben sokat javult a viszony, nagyon erős a gazdasági és kulturális kapcsolat a két ország közt, és mindketten az USA szövetségesei – de továbbra is sok a be nem forrt seb.

Területi vita, konzervatív japán politikusok elejtett megjegyzései a japán megszállás „előnyeiről”, egyes japán történelemkönyvek sajátos múltértelmezése, valamint a két ország nacionalista aktivistái nehezítik a kapcsolatok további javulását. Mindenesetre a Korea Times című szöuli napilap üdvözölte a bocsánatkérést, és hozzátette, hogy előrelépés az eddigi nyilatkozatokkal szemben: első alkalommal ismeri el, hogy a bekebelezés a koreaiak akarata ellenére történt, és japán miniszterelnök először ígérte meg, hogy visszaszolgáltatják az elhurcolt koreai műtárgyak egy részét.