A védelmi miniszter azt is mondta, hogy Izrael „sajnálja az elvesztett emberi életeket, de sokkal rosszabbá is válhatott volna a helyzet, ha másképp cselekszenek”. Barak közölte, hogy a segélyflottilla útja „előre eltervezett provokáció” volt. A miniszter (korábbi kormányfő) védelmébe vette a palesztin enklávéval szemben érvényben lévő korlátozásokat is, szerinte ezek nélkül a terület „hatalmas fegyverarzenállá” válna.

Barak egy öt izraeliből és két, szavazati joggal nem rendelkező külföldi megfigyelőből álló vizsgálóbizottság előtt tanúskodott a májusi incidens ügyében, amelyben kilenc palesztinbarát török aktivista vesztette életét a Mavi Marmara zászlóshajón. Benjamin Netanjahu miniszterelnök hétfőn tanúskodott, míg Gabi Askenázi vezérkari főnök ma áll a bizottság elé.

Az ENSZ két fórumon indított vizsgálatot a gázai segélyhajók ügyében. A Geoffrey Palmer volt új-zélandi miniszterelnök vezette, mindkét fél egyegy képviselőjét magában foglaló bizottság tegnap ült össze először. Izrael jelezte: nem működik együtt a vizsgálattal, ha a bizottság megpróbál izraeli katonákat is beidézni. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pedig független nyomozást folytat majd, izraeli részvétel nélkül.

Eközben Ahmet Davutoglu török külügyminiszter Netanjahu hétfői bírálataira reagálva tegnap közölte: Izraelnek el kell ismernie felelősségét a Gázai övezetbe tartó segélyhajók elleni támadás ügyében. Az izraeli kormányfő hangsúlyozta, hogy az izraeli vezetés többször kérte Ankarát, gyakoroljon nyomást a flottillára, hogy a segélyhajók ne akarjanak Gázában kikötni – de a török vezetés nem volt hajlandó lépni, így Törökországot is felelősség terheli.

„A helyzet teljesen világos: Izrael civileket gyilkolt meg a nemzetközi vizeken, tehát vállalnia kell a felelősséget” – idézte Davutoglut az Anadolu török hírügynökség. A külügyminiszter szerint Izrael az egyetlen, amely vádolható az ügyben. A segélyhajók elleni katonai művelet után a két ország kapcsolata megromlott. Ankara azt követelte Izraeltől, hogy kérjen bocsánatot, fizessen kárpótlást az áldozatok családjainak, és szüntesse meg a Gázai övezet elleni korlátozásokat.

Izrael javára történő kémkedéssel vádoltak meg Libanonban egy korábban fontos posztot betöltő nyugalmazott tábornokot, aki halálos ítéletet is kaphat. A vád szerint Fajez Karam „üzleteket kötött az ellenség hírszerzőivel, külföldön találkozott velük, és információkat adott át nekik pénzért és fegyverekért cserébe”. Az egykori tábornok a Szabad Hazafias Mozgalom párt és a vele szövetséges Hezbollah radikális síita szervezet belső tanácskozásairól adott tájékoztatást Izraelnek. Karam a terrorelhárító és hírszerző egység élén állt a libanoni hadseregben. Az igazságügyi miniszter közölte: már 150, Izrael javára végzett kémkedési ügyön dolgoznak. (MTI)

Tanúskodni érkezik Ehud Barak