A klónozás lehetővé teszi kivételes képességű állatok „genetikai másolását”, amelynek révén az utódok gyorsabban növekedhetnek, vagy több tejet adhatnak. A kihívás tehát nagy, de éveken át vitáztak arról, hogy lehet-e az ilyen állatokból készült élelmiszert forgalmazni.

„A klónozott és a nem klónozott eredetű élelmiszer-készítményeket egyforma biztonsággal lehet fogyasztani” – közölte 2008 elején az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA). A 968 oldalas állásfoglalás szerint nem támaszthatók alá azok az aggodalmak, hogy a klónozott eredetű élelmiszer fogyasztásának rejtett veszélyei volnának.

Mivel az amerikai fogyasztók nagy része bizalmatlan, ha meghallja a klónozás szót, a főhatóság több száz oldalon sorolta az adatokat, amelyek a veszélytelenséget erősítik meg. Arra is kitért, hogy a klónozott állatok körében magasabb a halálozás és a megbetegedések aránya, de az egészséges egyedek és ezek utódai nem különböznek jelentősen a hagyományos úton fogant társaiktól. Az FDA szerint az állatok klónozása erkölcsi, vallási és egyéb kérdéseket is felvet, az elkészült elemzés azonban kizárólag tudományos alapon közelíti meg a kérdést.

„A klónozott állatoktól vagy utódaiktól származó tej és hús ugyanannyira biztonságos, mint a hagyományos módon tenyésztett állatokból készült élelmiszerek” – tájékoztatta lapunkat Dinnyés András professzor, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) klónozási bizottságának tagja. (Az EFSA igazgatótanácsának elnöke Bánáti Diána, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főigazgatója.)

Az európai hatóság tavaly óta vizsgálta, mekkora kockázatot jelent a klónozott állatokból származó élelmiszerek fogyasztása. Az EFSA szerint jelenleg kevés adat áll rendelkezésre, de nem találtak arra utaló információt, hogy ezek az élelmiszerek különböznének a hagyományos módon tenyésztett állatokból készített termékektől. Európában etikai okok miatt ennek ellenére sem lehet klónozott lényekből készült élel miszert forgalmazni.

Nem valószínű, hogy klónozott állatok húsát vesszük a hentesnél. Mivel nagyon drágák, kicsi az esélye, hogy húsvagy tejállatként tartanák őket.

Út az emberhez. Az EU-állampolgárok 81 százaléka tudja, hogy mit jelent az állatok klónozása – de nagyjából ugyanennyien (84 százalék) azzal is egyetértenek, hogy nem ismerjük a klónozás hosszú távú hatásait a természetre. Sőt, a legtöbben (77 százalék) azt is gondolják, hogy az állatok „másolása” elvezet majd az emberi klónozáshoz is. Mint az Eurobarometer felméréséből kiderül, a megkérdezettek kétharmada erkölcsileg helyteleníti az állati klónozást. Abban viszont már megosztottak, hogy a klónozás okoz-e felesleges fájdalmat, szenvedést az állatoknak: az európaiak fele szerint igen, a másik fele szerint nem. (Munkatársunktól)

Klónozó felszerelés