Irán cáfolja a merényletet
A Teheránból tudósító külföldi hírügynökségek a khabaronline. ir helyi konzervatív internetes oldalra, majd a dubai Al-Arabiya televízióra hivatkozva tegnap először hírül adták, hogy egy házilag készített kézigránátot dobtak Mahmud Ahmadinezsad autókonvojára, amikor az a hamedani repülőtérről a sportarénába tartott. A gránát az elnököt szállító gépkocsitól viszonylag távol, az újságírókat és az elnöki stáb több tagját szállító járműben tett kárt.
Az iráni állami televízió –amely később a sportarénából élőben közvetítette Ahmadinezsad beszédét – nem adott hírt az állítólagos merényletkísérletről. A félhivatalos, a Forradalmi Gárdához közel álló Fars hírügynökség először közölte a hírt, aztán az elnöki sajtóhivatal egyik szóvivőjére hivatkozva cáfolta, mondván: csupán egy, az államfő látogatását köszöntő petárda robbant. Utóbb ugyanezt a változatot adta ki az IRNA hivatalos hírügynökség is, miszerint ez a petárda okozott félreértést egyes médiákban
A Reuters hírügynökségnek időközben viszont az elnöki hivatal stábjának egyik nevét elhallgató munkatársa megerősítette a merényletkísérletet, nyomatékosítva, hogy Ahmadinezsad nem sérült meg. Mint állította, a biztonsági erők egy személyt őrizetbe vettek, és folyik a nyomozás, hogy ki állhatott a merénylet mögött.
Ahmadinezsad a sportarénában megtartotta beszédét, amelyben nem szólt a robbanásról, hanem gyakorlatilag mindvégig Irán vitatott nukleáris aktivitására fókuszált. Keményen visszautasította a nyugati követelést, hogy országa állítsa le atomprogramját.
Figyelmet érdemel, hogy a hol cáfolt, hol megerősített hírt mindössze 48 órával megelőzően Ahmadinezsad Teheránban, a hazatelepült irániak előtt mondott beszédében azzal vádolta meg Izraelt, hogy „bérgyilkosokat fogadott fel” meggyilkolására. Egyelőre azonban az iráni cáfolatok fényében nem világos, hogy ki akarják-e használni a történteket külső vagy belső ellenségek megvádolására.
Az iráni rendszernek mindkettőből van bőven. Washingtonban éppen a napokban hangzott el, hogy a tervek készek egy Irán elleni támadásra. Másrészt Ahmadinezsad kormányának most szembe kell néznie a nukleáris programja miatti újabb nyugati – köztük EU-s – szankciókkal. Hazai pályán pedig a tavaly – a vádak szerint csalással –újraválasztott iráni államfőnek ott van a reformista és konzervatív ellenzéke is, illetve jó néhány lázadó fegyveres mozgalom, a kurdoktól a betiltott mudzsahedinekig. Legutóbb tavaly októberben történt merénylet, akkor a Forradalmi Gárda hat tisztje vesztette életét, és további harmincan megsebesültek Irán délkeleti részén. Az akciót egy szunnita lázadó csoport vállalta magára.
Irán hozzájutott négy Sz–300 típusú föld-levegő rakétához, annak ellenére, hogy Moszkva júniusban, az ENSZ BT szankcióira hivatkozva megtagadta azok átadását – jelentette a Fars félhivatalos hírügynökség. Két rakétát Belarusztól szerzett be, a másik kettő forrásáról nem szól a híradás. (MTI)