Csakhogy amíg az egykori brit fennhatóságú területen – amely 1997-ben különleges igazgatás keretében visszatért Kínához – hétköznapinak számítanak a tüntetések, az anyaországról ez nem mondható el, ha csak a helybéliek anyagi vonatkozású sérelmeik miatt nem tiltakoznak a helyi hatóságok döntései ellen. Ezúttal azonban nyelvvédelmi, tehát kulturális sérelemről van szó.

A 14 millió lakosú Guangzhou politikai vezetése még július elején tett (kötelezőnek minősülő) javaslatot arra, hogy a városi televízió térjen át hírműsoraiban (legalábbis nagyobb részben) a mandarinra, amely az országban a sztenderd nyelvnek számít. Az indoklás szerint a város lakosságának immár egyharmada „bevándorló”, aki nem a kantoni dialektuson nőtt fel. Azt is hangsúlyozták, hogy Guangzhou ad otthont novemberben az ázsiai sportjátékoknak, és a nemzetközi érdeklődésre való tekintettel kínos lenne, ha nem mandarinul közvetítenék a versenyeket.

Az első közvélemény-kutatás már jelezte a helybéliek ellenállását: 80 százalékuk ragaszkodott a kantoni nyelvhez. Az első tüntetésre az önkormányzat szóvivője a Guangzhou Dailynek nyilatkozva még megnyugtatással igyekezett reagálni, mondván, szó sincs a kulturális hagyomány viszszaszorításáról. Most hétfőn a hatóság ezt megismételte, ám hozzátette: nem tűrik el, hogy egyesek a hamis hírrel mobiltelefonos és internetes üzenetekben zavarkeltésre mozgósítsanak, amit a törvény szigorával büntetnek.

A kantoni nyelvjárást 70millióan beszélik. A többi jelentősebb kínai dialektussal szemben az a fő gond vele, hogy nemcsak több hangsúlyával, hanem speciális írott karaktereivel is eltér a mandarintól, ezért Kína lakosságának döntő többsége nem érti meg.