A lap szerint a kulturális diplomata annak ellenére szánta rá magát erre a lépésre, hogy a romániai átvilágító testület, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) határozatában kimondta: Bartha nem tekinthető a volt kommunista titkosszolgálat kollaboránsának. Bartha Csaba tegnapi nyilatkozata szerint még nem mondott le, de nem kívánt részletekbe menni.

A volt igazgatóhelyettes múltjáról korábban a Romania libera című román napilap írt, a CNSAS dokumentumaira hivatkozva. Ezekből kiderült, hogy a temesvári újságírót 1986. december 11-én szervezték be.

A hírhedt Securitate egyik fő feladata az erdélyi magyarság megfi gyelése, a közösséget vezető személyek, értelmiségiek követése, lehallgatása és cselekményeik dokumentálása volt –írta kolozsvári tudósítónk.

Feladatukat a szekusok a kommunista párttól kapták, amelynek korifeusai (főként 1956 után) szemmel akarták tartani a magyarságot, és a közösség mindennemű elképzeléseit meg akarták ismerni, hogy az esetleges „sovén, románellenes, nacionalista és irredenta” akciókat csírájában elfojthassák.

A Securitate irattárát kutató szakemberek szerint a magyar közösség soraiból beszervezett ügynökök aránya a többségi közösségre ráállított román ügynökök arányánál magasabb volt. Ez azzal magyarázható, hogy a munkahely- és lakáslehallgatásokból, a telefonlehallgatásokból, a levelezés-megfigyelésből származó anyagokat le kellett fordítani, majd azokat a magyar közösség hagyományainak és sajátosságainak ismeretében értelmezni kellett. Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész professzor szerint a román titkosszolgálat még így is rendkívül felületesen kezelte a begyűjtött anyagkorpuszt, és annak interpretációjában sem jeleskedett. Gyakoriak az elírások, a téves értelmezések, a fennmaradt dossziék azonban bizonyítják, hogy a szekusok adott célszemélyekre informátorok és ügynökök egész hadát állítottak rá.

A szekus dossziék nyilvánosságra hozatala óta eltelt időszakban nagyszámú személy ügynökmúltja nyert bizonyosságot. Mások mellett Szilágyi Domokosé: az egyik legtehetségesebb erdélyi magyar költőről is kiderült, hogy a titkosszolgálat beszervezett informátora volt, és nem kizárt, hogy öngyilkossága is ezzel állt összefüggésben.

Csendes László, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) volt elnöke szerint a fennmaradt iratanyaggal óvatosan kell bánni, hiszen egyáltalán nem szentírás, amit a szekusok egykor papírra vetettek. Csendes úgy véli, ezért is fontos, hogy minél több dokumentum kerüljön elő, és álljon a kutatók rendelkezésére.

Bartha Csaba a Román Kulturális Intézet honlapján