Összecsapások Karacsiban

Véres zavargások törtek ki Pakisztán kereskedelmi és kulturális központjában hétfő éjjel. A 45 halálos áldozatot követelő eseményeket az váltotta ki, hogy fegyveresek megölték a helyi parlament egyik képviselőjét. Raza Haidert, az Indiából 1947 után érkezett bevándorlókat tömörítő Muttahida Kaumi Mozgalom (MQM) képviselőjét és testőrét egy mecsetben gyilkolták meg fegyveresek.

Válaszul fegyveres bandák lepték el a 16 milliós várost, számos autót és üzletet felgyújtottak. A BBC tudósítása szerint a gyilkosság után a várost kormányzó MQM vezetői megtorlást fogadtak. A szekuláris, liberális párt tagjai reggel már a bosszúhadjárat végére szólítottak fel, kevés sikerrel: a hatóságoknak még kedden sem sikerült teljesen helyreállítaniuk a rendet. A városban egész nap feszült csend uralkodott. A boltok és iskolák nagy része nem nyitott ki. Mivel az MQM vezetése hétfőn a pastu közösséget, az Awami Nemzeti Párt támogatóit tette felelőssé a gyilkosságért, helyszíni jelentések szerint elsősorban az ő tagjaik ellen irányult az erőszak. Az AP hírügynökség szerint célzott gyilkosságok is történtek. Haider temetése erőteljes rendőri jelenlét mellett, ám nyugodtan lezajlott már tegnap, annak ellenére, hogy korábban több merénylettel is megfenyegették a gyászolókat. A pakisztáni tőzsde – amely szintén Karacsiban található – egy órával korábban zárt. A kereskedés mértéke azonban nem érte el a megszokott szintet, mert sokan féltek a további erőszaktól. Emiatt egyes elemzők attól tartanak, hogy az ország gazdaságának is kárt okoz az erőszak. A kikötővárosban, az ország legnagyobb településén van a pakisztáni nemzeti bank is.

A rendőrség közölte: körülbelül egy tucat gyanúsítottat tartóztattak le a gyilkossággal kapcsolatban, a zavargások miatt pedig közel ötvenet. Rehman Malik belügyminiszter szerint a gyilkosságért és a zavargásokért két szervezet, a betiltott Sipah-e-Sahaba és a tálibok a felelősek. Szakértők ismét felvetették: sok tálib harcos menekült Karacsiba azután, hogy a pakisztáni hatóságok átfogó támadást intéztek az ország északnyugati részében található bázisaik ellen.

– Itt minden politikai erőnek megvan a maga katonai ereje. Emellett még sok más csoport is van: bűnözők, vallási tömörülések, drogmaffi a – magyarázta a helyzet összetettségét a Reutersnek Hasan-Askari Rizvi biztonságpolitikai szakértő.

Mindeközben a pakisztáni elnök európai körúton van. Aszif Ali Zardari hétfőn Nicolas Sarkozy francia elnökkel találkozott, tegnap pedig Londonba érkezett, hogy David Cameron miniszterelnökkel tárgyaljon. A találkozót feszült légkör előzi meg: a WikiLeakskiszivárogtatásokat követően Cameron indiai útja során a múlt héten azzal vádolta Pakisztánt, hogy támogatja az afganisztáni tálibokat. Válaszul azonnal bekérették a brit követet
az iszlámábádi külügyminisztériumba. Cameron azonban kitartott kijelentései mellett, Zardari pedig Párizsban
közölte, hogy „őszinte beszélgetést" szeretne Londonban.


A pakisztáni elnök még Franciaországban, a Le Monde című napilapnak adott nyilatkozatában kifejtette: a nemzetközi közösség vesztésre áll a tálibok elleni harcban, mert alábecsülte az általuk okozott probléma
méreteit. Zardari szerint „a csapaterősítés nem hatékony válasz a tálib mozgalomra", helyette a gazdaságot fejleszteni és az emberek életszínvonalát kellene javítani. A pakisztáni elnök a múlt héten napvilágra került katonai dokumentumok vádjaira - melyek szerint a pakisztáni titkosszolgálat a tálibokat támogatja - úgy reagált: ezek az információk arra utalnak, amit az amerikai katonai és politikai vezetőség gondol  Iszlámábádról, valamint hozzátette, hogy a közzétett dokumentumok még a 2008-as hatalomra kerülése előtti időkből valók.


Zardarit számos támadás érte politikai ellenfeleitől azért, mert nem mondta le londoni útját Cameron kijelentései után. Azért is támadják, mert sokak szerint hazájában lenne a helye amiatt is, hogy a múlt
héten kezdődött áradások már hárommillió embert érintenek és 1400 halálos áldozatot követeltek. A kormány lassan halad a még mindig elzárt településeken rekedt 27 ezer ember és 1500 turista kimentésével.
A lakhelyüket elvesztők segítséget nemigen kapnak az államtól, ami máris zavargásokhoz és tüntetésekhez vezetett egyes városokban. Politikai elemzők szerint a vezetés tehetetlensége akár a szélsőséges (egyes vélemények szerint a tálibokkal is kapcsolatban álló) vallási szervezeteknek is kedvezhet, ugyanis gyakran ők
az egyetlenek, akikre a bajbajutottak számíthatnak.

A felgyújtott buszok egyike
A felgyújtott buszok egyike
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.