Az államilag irányított kapitalizmus belorusz modellje, a nagyvállalatokra pályázókkal szemben támasztott szigorú követelmények miatt a külföldi befektetők általában üres kézzel távoznak. Alekszander Lukasenka államfő és az általa immár tizenhat éve vezetett rezsim továbbra is ellenőrzése alatt tartja szinte az egész a gazdasági, politikai és kulturális életet. Ez az idén ősszel vagy télen, de mindenképpen 2011 februárja előtt megtartott elnökválasztás után sem fog változni.

A közelmúlt konfliktusai Moszkvával, és a gazdasági válság sem rengették meg Lukasenka hatalmát – és népszerűségét sem. A külföldi megfigyelők általában kiterjedt csalásokról számolnak be egy-egy fehéroroszországi választás után.

– Ma is gond nélkül megkapná a szavazatok több mint 50 százalékát – mondta lapunknak Oleg Manajev. A szociológus szerint, akit politikai okokból idén júniusban távolítottak el a Belarusz Állami Egyetemről, Lukasenka azért népszerű, mert a szovjet múltat idézi, amely iránt a lakosság nagy része nosztalgiát érez. Nekik csak a biztos munkahely, nyugdíj és a megszokott életszínvonal számít.

Ezt pedig egyelőre – Moszkva és az IMF támogatásával –sikerül fenntartani: a minszki utcák szinte zavarba ejtően tiszták, rendezettek és biztonságosak. A legtöbb épületet nemrég festették ki vagy újították fel. Esténként a legújabb divat szerint öltözött fiatalok korzóznak a Szviszlocs folyó partján, majd betérnek valamelyik divatos étterembe. A külső kerületekben színesre festett, ötletes kivitelezésű lakótelepek sora épül. A gépgyárak munkásai havonta akár 150 ezer forintnak megfelelő fehérorosz rubelt is megkeresnek, amiből itt telik egy-két (gyakorlatilag vámmentesen behozható) használt nyugati autóra és törökországi nyaralásra is.

A tízmillió lakosú ország gazdaságának alapját a gáztranzitdíjak és a gépgyárak adják. Utóbbiak termékeit (traktorokat, teherautókat) Oroszország veszi meg, ám mivel egyre kevesebb a megrendelés, sok helyen négynapos munkahetet vezettek be, vagy csökkentették a fi zetéséket. Az értelmiség helyzete azonban mindig is rosszabb volt: egy orvos vagy tanár a fent említett összeg felét-harmadát keresi. Maszekolniuk kell vagy másodállást vállalni ahhoz, hogy megéljenek. A lakosság háromnegyede állami vállalatnál dolgozik, mindig egyéves szerződéssel. Azaz minden évben egy személyes elbeszélgetést követően újra dönt a vezetés és az ideológiai osztály, hogy meghosszabbítják-e a munkaviszonyt. Ha valaki belép egy nem hivatalos szakszervezetbe vagy feltűnik egy ellenzéki tüntetésen, azt így könnyedén ki lehet rúgni.

– Az egyetemistáknak az iskola befejezése után két évig az államnak kell dolgozniuk, különben érvénytelenítik a diplomájukat – magyarázza a kontroll további módszereit Jurij, aki a vezetéknevét nem szeretné elárulni. Az állam így tud a kisebb falvakba is szakembereket irányítani. A kényszerkihelyezésből csak a házasság a kiút, vagy ha valaki igazolást szerez arról, külön őt kérik egy munkahelyre – mondja a harmincéves fiatalember, aki ma egy nemzetközi forrásokból fenntartott, független civil szervezet munkatársa.

– Egy szigorúan őrzött börtön is lehet tiszta és rendezett, mégsem szabad senki – foglalta össze véleményét Szergej Kaljakin, a Fehérorosz Baloldali Párt elnökjelöltje. Az ellenzék megosztott, jelöltjeiknek egy tiszta választáson sem lenne sok esélyük változtatni a rendszeren. Már 14-en jelentették be indulásukat az elnökválasztáson, ám arra, hogy megegyezzenek egy közös jelöltben (mint azt tették 2006-ban is, Alekszander Milinkevics személyében), elemzők szerint nincs sok esély. A megosztottságot még akkor sem titkolják, amikor néhányuk hajlandó egy asztalhoz ülni, hogy külföldi újságírókkal találkozzon. Nyíltan azzal vádolják egymást, hogy Moszkva, Brüsszel vagy épp Lukasenka bérencei.

Elemzők szerint nincs is olyan jelölt, akit Moszkva vagy Brüsszel eséllyel támogathatna. A Kreml eddig minden választáson Lukasenka mögé állt, ám a Moszkva és Minszk közötti gázháború is mutatja, hogy a két ország vezetése között megromlott a viszony. A minszki szóbeszéd szerint több új ellenzéki mozgalmat is Moszkvából pénzelnek. – Oroszországnak azonban nincs akkora befolyása, hogy lecserélje Lukasenkát bárkire, aki neki tetszik –mondta Andrej Liakovics. A belorusz elemző szerint a minszki vezető kezében számos fegyver van Moszkvával szemben: fenyegetőzik a katonai együttműködés felmondásával, illetve a két, kulcsfontosságú orosz támaszpont megszüntetésével.

– Családon belül is vannak nézeteltérések, de ezek csak apró bukkanók a két ország által közösen épített úton – értékelte az orosz–fehérorosz feszültségeket Alekszej Szrupko. A minszki külügyminisztérium európai főosztályának vezetője az EU-val szemben már nem ilyen megengedő. – Egyenlő partnerséget akarunk, és nekünk is vannak elvárásaink. A gazdasági nyitás felé haladunk, ám a saját tempónkban. Legfontosabb célunk, hogy fenntartsuk az emberek életszínvonalát – mondta Szkripko, aki szerint jelenleg 600 állami vállalat eladó. Csak olyan vevőnek, aki minden egyes munkahelyet megtart.

Minszk azonban nyíltan arra törekszik, hogy függetlenedjen Oroszországtól. Ennek legfontosabb lépése az energetikai önállósodás: Venezuelával, Iránnal és Türkmenisztánnal is tárgyalnak. Politikai téren az EU is segíti ebben Lukasenkát.

– A 2008-as nyitás, illetve Fehéroroszország felvétele a Keleti Partnerség országai közé legitimálta a jelenlegi vezetést –mondja a politikai konfliktusok miatt Litvániában bejegyzett Belarusz Stratégiai Tudományok Intézetének munkatársa. Dzjanisz Meljantszov szerint az uniós közeledés legnagyobb vesztese a politikai ellenzék. –2008 óta már nem ők a Nyugat első számú kapcsolata Minszk felé. Brüsszel közvetlenül tárgyal a vezetéssel – magyarázza. Meljantszov szerint Lukasenka „csupán három dolgot akar Brüsszeltől: pénzt, pénzt és pénzt”. Ám az unió lassan bírálja el a pályázatokat, így Minszk nem tudja, mire számíthat. Nehéz eldönteniük, hogy az orosz–kazah–belorusz vámunió vagy az uniós Keleti Partnerség élvezzen elsőbbséget.Ha Brüszszelből végre egyértelmű jelzések érkeznének, az Lukasenka Oroszország-politikáját is egyértelműbbé tenné.

Minszk, 2010. augusztus

Tiszta város, külföldi nyaralás és biztos nyugdíj – a beloruszok felének ennyi elég A szerző felvétele