Hatvanhét évvel a szörnytettek után a dortmundi ügyészség emberiség elleni bűnök miatt vádat emelt az idős férfi ellen. A vád szerint Kunz saját kezűleg legalább tíz zsidót ölt meg. A belzeci tábor egyik őreként –1942 januárja és 1943 júliusa között – mintegy 430 ezer zsidó, valamint rengeteg lengyel és roma megölésében, megkínzásában vett részt. Ügyvédei közölték, védencük ártatlannak tartja magát, és tagadja az ellene felhozott vádakat.

A most 88 éves, feltételezett háborús bűnös ügyében egyébként lehet hogy a fiatalkorúak bírósága jár el. A német törvények értelmében a 18–21 éves vádlottak esetében az illetékes bíróság hivatott eldönteni, hogy az illetőt fiatalkorúként vagy felnőttként kezeli.

A német nemzetiségű Kunz Szovjet-Oroszországban született. A második világháborúban a VörösHadseregben szolgált, amikor fogságba esett. Választhatott: hadifogoly marad, vagy együttműködik a nácikkal. Az utóbbi mellett döntött, s a hírhedt lengyelországi kiképzőbázison, Trawnikiban az SS engedelmes pribékjévé vált. A tábor őrzése mellett feladatai közé tartozott a beérkező transzportok „kezelése”. Az, hogy a meztelenre vetkőztetett zsidókat brutális kegyetlenséggel minél gyorsabban hajtsák az iszonyatos halált hozó gázkamrákba.

A háború után Bonnban letelepedett. A volt NSZK építésügyi minisztériumában dolgozó Kunz története sok hasonlóságot mutat a 90 éves John Demjanukéval. Az 1950-es években Amerikába kivándorolt, ukrán származású férfi ellen – akit több mint 28 ezer zsidó meggyilkolásával vádolnak az egykori sobibóri koncentrációs táborban – Münchenben folyik per. Kunz neve ebben az eljárásban merült fel. Annyira azért nem volt ismeretlen: a Simon Wiesenthal Központ „Top 10-es” náci háborúsbűnös-listáján a harmadik helyen szerepel.

Kunz a náci hierarchiában rendkívül alacsony szinten helyezkedett el, a (nyugat)német igazságszolgáltatás pedig sokáig nem foglalkozott az önkéntes SS-pribékekkel. – A felfogás és a törvények értelmezése az elmúlt évtizedben alaposan megváltozott. Színre lépett egy olyan fiatal német államügyész-generáció, akik még minden élő náci gyanúsítottat bíróság elé akarnak állítani – idézte az MTI a náci korszakot kutató neves történészt, Klaus Hildebrandot.