Felhasználják, hogy elhasználják
Valóban bekerül a kormányba Geert Wilders? Frank Vermeulen, az NRC Handelsblad szerkesztője szerint a kiszivárogtatások félrevezetőek. Egyáltalán nem eldöntött tény, hogy az iszlámellenes retorikájáról ismertté és népszerűvé vált Wilders részt vesz a kormányban, vagy annak támogatásában.
Egyes hírek szerint a Szabadságpárt vezére belépne a kereszténydemokraták és a liberálisok vezette koalícióba, vagy kívülről támogatna egy kisebbségi kormányt. Hollandiában az utóbbinak nincs hagyománya. A kabinetet viszont a 2011-es költségvetés elfogadása miatt elvben szeptemberre össze kellene rakni, de a holland hagyományok azt mutatják: ezt a határidőt nem veszik olyan szigorúan.
Beatrix királynő Ruud Lubbers volt kormányfőt bízta meg a tapogatózással. A bökkenő, sem a jobb-, sem a baloldalon nem hozható össze működőképes koalíció. A júniusi választásokat a konzervatív liberális VVD nyerte 31 mandátummal, a jól hajrázó szociáldemokrata Munkapárt előtt (30). Az előző kormány vezető ereje, a kereszténydemokrata párt (CDA) 20 parlamenti helyet elvesztett a 41-ből, míg Wilders Szabadságpártja 9-ről 24-re növelte képviselőinek számát a 150 fős parlamentben.
A liberálisok és a szociáldemokraták esetleges koalíciója sem látszik életképesnek, pedig köréjük lehetne gyűjteni kisebb pártokat. A liberálisok támogatói a kis államban, és az üzleti lehetőségek növelésében hisznek, míg a szociáldemokraták a gondoskodást hirdetik, nem mondanának le a szociális ellátás intézményeiről. Mindkét párt egyetért a költségvetési hiány csökkentésével, igaz, az ütemezésben és a mértékben eltérnek a vélemények. Érdekes módon, Wilders is baloldalinak számít, ha a szociálpolitikáról esik szó. A szabadságpárti politikus ügyel rá, ne könyveljék el szélsőjobboldalinak, vagy fasisztának. Attól is tart, csak azért emlegetik kormányerőként, hogy felhasználják, majd elhasználják. Bizonyítsák, hogy az „együgyű” Wilders programja megvalósíthatatlan, hiszen az eleve ellentétes az alkotmánnyal, ami a bevándorlók hazaküldését, vagy a Korán betiltását illeti.
Kérdés, Wilders esetleges kormányba emelése miként hatna arra az Európára, amelyben eleve erősödnek a szélsőségesek, a populisták. A holland üzleti élet képviselői aggódnak. Hogyan alakulnának a kapcsolatok az arab és iszlám világgal, ha Wilders kormányzati szintre emelhetné alkalmasint rasszista programját?
Figyelemre méltó, hogyWilderst itt senki sem bírálja EU-ellenes politikája miatt. Ez teljesen elfogadott, s egyben elgondolkodtató is: vajon merre tarthat az unió, ha a tagországokban a polgárok mindinkább „elidegenednek” az integrációtól, és ezt az érzést politikusok még gerjesztik is? A rotterdami befolyásos napilap politikai elemzője szerint a hagyományos bal- és jobboldali szembenállást a régi és új pártok küzdelme válthatja fel. A régiek a hagyományos értékeik mentén politizálnának, de az előretörő populisták kiszolgálják a népakaratot. A kis szocialista párt lényegében hasonló Európa-ellenes álláspontra helyezkedik, igaz, mellőzi az iszlám gyalázását. Elég jó eredményt ért el, de akik elvándoroltak tőle, azok Wilders táborához csatlakoztak. A jobb- és a baloldal szélsőségei így nagyon jól kiegészítik egymást, bizonyos pontokon találkoznak is. Ilyen „összetartás” Európában máshol megfigyelhető, főleg a gazdasági válság következményeként. A fősodorhoz tartozó holland pártokon múlik: vajon középen van-e még annyi erő, hogy a helyzetet kezelni tudják.
Rotterdam, 2010. július
