Jövő szerdáról 2011 márciusára napolta el – immár másodszor – az illetékes chicagói bíró az első státusmeghallgatást a Magyar Államvasutak (MÁV) ellen februárban indított holokausztperben. Ennek oka, hogy – mint az nyilvános bírósági iratokból kiderül – a két fél ügyvédei egyetértek abban: a bizonyítási eljárás igen bonyolultnak ígérkezik, ezért egy meghatározott, a bíró által jóváhagyott menetrend szerint több időt és bővebb oldalterjedelmet kérnek álláspontjaik kifejtésére.

A gyűjtőperes keresetet csaknem százmagyar holokauszttúlélő, illetve rokonaik indították a MÁV-nak a zsidósággal szembeni népirtásban játszott szerepéért, közte vagyonuk elkobzásáért. A követelt összeg névlegesen 1,24 milliárd dollár – ennek négyötöde nem vagyoni, ún. büntető kártérítés, illetve az ügyvédek sikerdíja lenne –, valójában az 1944-es összeg mai értékre igazításával 9 milliárd dolláros kártérítést sugallnak méltányosnak. A bírósági iratokból az is kiderül, mire alapozza a MÁV a védekezését. A többi közt az idegen államokat és azok intézményeit az amerikai joghatóság alól részben mentesítő 1976-os törvényre hivatkozik. Az ún. szuverén immunitásról szóló – a szövetségi legfelsőbb bíróságot is megjárt – jogszabály olyan ügyekben is előtérbe került, mint hogy lehet-e perelni a pápát (mint a Vatikán államfőjét) az egyházi pedofilbotrány amerikai vonatkozásai kapcsán; vagy éppen az osztrák-zsidó Altmann-gyűjtemény ügye (a lapunkban szerdán ismertetett Herzog-per amerikai precedense). Az egyik vitatott kérdés ennek kapcsán a törvény visszamenőleges hatálya.

Az ügyvédek megállapodása értelmében a holokauszttúlélők képviselői módosított keresetet adnak be, legkésőbb hétfőig. A MÁV jogi képviselői támadják azt is, hogy a keresetben felsorolt sérelmek – legyenek bár valósak – orvosolhatók-e anyagi jóvátétellel. Vitatják annak alapját is, hogy az ügyben indítható-e egyáltalán gyűjtőper.

Szinte ugyanez az érvelés logikája a MÁV-perhez formailag is kötődő, ugyanarra a bíróra kiszignált bankperben. Ebben a holokauszttúlélő felperesek, illetve áldozatok örökösei – zömükben amerikai és izraeli illetőségűek, magyar állampolgárt a beadványban nem említenek –600 ezer fő nevében követelnek kétmilliárd dollárt magyar bankoktól, illetve a hazai bankpiacon aktív külföldi szereplőktől. A Magyar Nemzeti Bank amerikai jogi képviselője július közepén benyújtott keresetében arra hivatkozik, hogy túl kevés időt kapott a válaszadásra. A jegybank is hivatkozik a szuverén immunitásra, valamint kifogásolja annak jogalapját, hogy Illinois állam északi kerületi bírósága ebben az ügyben, továbbá vele szemben joghatósággal bírna.