Irán beéri kevésbé dús uránnal

– Irán biztosítékot adott arra, hogy lemond az urán 20 százalékosra történő dúsításáról, amennyiben a világ vezető hatalmai beleegyeznek egy nukleárisfűtőanyag-cserébe – mondta Ahmet Davutoglu török külügyminiszter. A Davutogluval a hét végén közölt iráni ajánlat jó előjel a Teherán vitatott atomprogramjával kapcsolatos tárgyalásokra nézve. Irán februárban jelentette be, hogy 20 százalékosra kezdi el dúsítani uránkészletét. Ez komoly aggodalmat keltett, mert az urán tisztaságának növelése azt jelzi, Teherán atomfegyver előállítására törekszik. (MTI)

 

Ankarát az EU-n kívül látja Berlin

Törökországnak helye van Európában, de nem feltétlenül az Európai Unió (EU) tagjaként – hangoztatta a német külügyminiszter szerdán Isztambulban. Guido Westerwelle szerint fontos, hogy Törökország „lehorgonyozzon” Európában, de ez nem jelenti azt, hogy be is kell lépnie az unióba. Westerwelle szorgalmazta a kapcsolatok elmélyítését Európa és Törökország között. – Egy olyan folyamattal értünk egyet, amelynek a kimenetele nyitott, és nem automatikusan zajlik – mondta a német liberálisok (FDP) elnöke. (MTI)

Vizsgán csaltak az FBI ügynökei

Csaltak az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) bizonyos ügynökei azon a fontos vizsgán, amelyen arról kellett számot adniuk, hogy mennyire ismerik az iroda (titkos) megfigyelések végzésére vonatkozó jogosítványainak korlátozását – ismerte el Robert Mueller FBI-igazgató kongresszusi meghallgatásán. Mueller igyekezett védeni a mundér becsületét, s azt állította, hogy nem ismeri a csaló ügynökök számát. A botrány nem javítja az FBI hírnevét, amelyet igencsak megtépázott, hogy éveken át bírói engedély nélkül hallgattak le és tároltak telefonhívásokat, illetve tekintettek bele elektronikus levelekbe. (MTI)

Izraeli titkosítás hetven évre

Izraelben húsz évvel, hetven évre meghosszabbítják a minősített kormányzati iratok titkosságát. Benjamin Netanjahu kormányfő döntése hároméves bírósági küzdelmet zár le, amely során polgári jogi szervezetek a legfelsőbb bíróságig eljutottak kérelmükkel, hogy betekinthessenek a különféle titkoszszolgálatok dokumentumaiba és egyéb kényes iratokba. Az izraeli főlevéltáros biztonsági megfontolásokkal magyarázta a kutatási tilalom meghosszabbítását. Nyomást gyakoroltak a kormányra az érintett intézmények is, mint például a Moszad és a Sin Bét titkosszolgálat, az atomenergia-bizottság, a biológiai kutatóintézet s talán más hivatalok – mondta. Az új rendelet miatt olyan helyzet is előállhat, hogy már nyilvánosságra hozott dokumentumok válnak újból titkossá. (MTI)