Lohol a Pentagon a WikiLeaks-iratok nyomában
Dave Lapan Pentagon-szóvivő szerint napokat, ha nem heteket vesz igénybe, amíg a védelmi tárcánál átrágják magukat a több mint 90 ezer iraton, és csak ezután lehetséges az okozott kár megállapítása. Vizsgálják
a kiszivárogtatás forrását, és a szóvivő megerősítette: ebben az ügyben is „látókörükben van" Bradley Manning, a 22 éves hírszerző tiszt. Őt már korábban megvádolták egy iraki kiszivárogtatási ügyben. A Pentagon
úgy látja: a szóban forgó iratok „titkos", nem pedig „szigorúan titkos" minősítésűek, így akár csak viszonylagosan magas hozzáférési fokozattal is kiszivárogtathatták őket. Tegnap esti washingtoni bejelentés
szerint a kiszivárogtatás ügyében bűnügyi eljárás indul.
A döntéshozók egy része - valamint a The Washington Post keddi szerkesztőségi cikke - bagatellizálja a dokumentumok jelentőségét, amelyek egyike szerint a pakisztáni hírszerzés előző feje havonta tiszteletét
tette abban a határvidéki medreszében (Korán-iskolában), amelyet az öngyilkos tálib merénylők 95 százaléka is látogatott. Egy másik irat - érzékeltetve az afganisztáni háború mindennapjait - pedig arról számol be például, hogy az amerikaiak süketnéma emberre lőttek, miután nem válaszolt a felszólításra. - Keveset
ad ez hozzá ahhoz, amit eddig is tudtunk: a háború egyre roszszabbul alakul az elmúlt években, és nem állunk győzelemre - közölte John McCain szenátor, az előző republikánus elnökjelölt. A demokrata párti Ike Skelton, a képviselőház fegyveres erők bizottságának elnöke úgy vélte: az iratözönt nem szabad a háború sikerének mérőfokaként vagy a további lépéseket tekintve meghatározó tényezőként felfogni.
Többen utaltak arra, hogy a jórészt a kabuli amerikai nagykövetségről származó titkos jelentések még az Obama-féle idei csapaterősítés előtti állapotokat írják le. A The Wall Street Journal egy demokrata párti forrása szerint az Afganisztán-politika körül már akkora rendetlenség van, hogy a WikiLeaks anyaga ehhez alapvetően
nem ad hozzá.
Mint ismeretes, Obama 2011 júliusában jelölte meg az afganisztáni kivonulás kezdetét, az azonban még nem egyértelmű, hogy érdemben, jelképesen, esetleg egyáltalán nem veszi kezdetét a búcsú egy év múlva. Ezt decemberben tervezik pontosítani. A háború népszerűtlen, novemberben kongresszusi választásokat tartanak,
és Obama saját pártjában is sokan elfordultak az afganisztáni erőfeszítésektől.
Más döntéshozók, mint John Kerry, a 2004-es demokrata elnökjelölt, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint a WikiLeaks anyaga még annál is negatívabb képet fest a háborúról, ahogy azt a Bush-, majd az Obama-adminisztráció bemutatta, és ez növeli a kongreszszusi nyomást a Fehér Házra. - Obama nehéz választás előtt áll: vagy ki kell találnia, hogyan győzi meg a kongresszust és az amerikai népet, hogy stratégiája jól halad, meghozza gyümölcsét, vagy pedig gyorsan egy jóval korlátozottabb amerikai (háborús)
részvétel felé kell vennie az irányt - értékel a keddi The New York Times.
Növekszik a magyar szerepvállalás
Jövőre már ötszáz magyar katona szolgál Afganisztánban, ez év októberétől pedig ismét honfitársaink vezetik a kabuli repülőteret – tudtuk meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtóosztályától. A csapatemeléshez nem kell törvényt módosítani, mert a nyugat-balkáni misszió létszámának fokozatos csökkentése miatt külföldön szolgáló katonáink száma nem lépi át a törvények által megszabott keretet.
Jelenleg több mint 360 magyar szolgál a közép-ázsiai országban, ezt a számot azonban 2011-re több lépcsőben mintegy 200 fővel, összesen 500 főre emeljük majd. A kétszáz fős csapatemelést Bajnai Gordon jelentette be washingtoni látogatásán tavaly decemberben. A bővítésről a kormány ez év január 28-án döntött. Ennek értelmében jelenlegi vállalásainkat továbbra is fenntartjuk, azaz megmarad a Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT), Műveleti Összekötő és Tanácsadó Csoport (OMLT) és a Különleges Műveleti Csoport. – E mellett ugyanakkor fokozatosan az afgán biztonsági erők kiképzésére és a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére helyezzük át a hangsúlyt – olvasható a minisztériumtól kapott tájékoztatásban. Májusban az Afgán Nemzeti Hadsereg légierejének felkészítésére egy tízfős Mi–24/35 harci helikopter pilótakiképző csoportot küldtünk Kabulba.
Megkezdtük egy újabb Mi–17-es szállítóhelikopter pilótakiképző csoport felállítását is. Az Afgán Nemzeti Hadsereg logisztikai kiképzésére 17 fővel vagyunk jelen a német vezetésű kabuli Logisztikai Iskolában, a megnövekedett magyar katonai létszám logisztikai ellátására pedig 42 fő települt Mazar-e-Sharifba, illetve Kabulba. Emellett 2010. október 1-jétől ismét magyar katonák látják el a kabuli nemzetközi repülőtér vezető nemzeti feladatait, ez további 90 katonát jelent. A HM úgy tájékoztatta lapunkat: az afganisztáni csapaterősítéssel nem lépjük túl a törvényben megszabott ezerfős missziós létszámkeretet, ugyanis – a biztonsági helyzet javulása függvényében, valamint a nemzetközi erők szerepvállalásának átalakításával összhangban – csökkentjük a balkáni magyar kontingens létszámát. (K. A.)
