Chávez kikezdett Kolumbiával
Chávez szerint a „casus bellit” az váltotta ki, hogy Bogotá képviselője az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) washingtoni tanácskozásán „hamisan” azzal vádolta meg Venezuelát, hogy kolumbiai gerillákat fogadott be. Az 55 éves politikus – az argentin focisztárral, Diego Maradonával az oldalán – a központi televízióban közölte, hogy „nem volt más választásunk, meg kell védeni a méltóságunkat”.
Az AÁSZ tanácskozásán Bogotá képviselője, Luis Alfonso Hoyos nagykövet fényképeket, videofelvételeket és térképeket mutatott be azt bizonyítandó, hogy mintegy 1500 kolumbiai gerilla, a FARC és az ELN tagjai titkos táborokat tartanak fenn venezuelai területen, ahonnan több tucat támadást hajtottak végre. A kolumbiai kormány nemzetközi tényfeltáró bizottság kiküldését kérte az AÁSZ-től. Bogotá egyúttal jelezte, szándékában áll a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt megvádolni Venezuelát, amiért terroristáknak nyújt támogatást.
A kolumbiai vád nem új keletű: 2004-ben Caracasból rabolták el és vitték Bogotába „ismeretlenek” a FARC akkori „külügyminiszterét”. Majd 2008 márciusában a kolumbiai hadsereg bombázta s elfoglalta a FARC egyik ecuadori táborát. Akkor vesztette életét Raul Reyes,a FARC legismertebb vezetője és szóvivője. Reyes számítógépén a kolumbiai hatóságok állítólag bizonyítékokat találtak a gerillaszervezet és az ecuadori, illetve a venezuelai kormány kapcsolatairól.
A két ország között egyébként is feszült a viszony. Különösen amióta Álvaro Uribe elnök hét kolumbiai támaszpont használatát engedélyezte az Egyesült Államoknak. Chávez és a térség más baloldali vezetői, így Lula da Silva brazil elnök is úgy vélik, ezzel az amerikai felderítés Dél- és Közép-Amerika nagy részét le tudja fedni. Chávez szerint Bogotá ezúttal is washingtoni sugallatra lépett: az Egyesült Államok szeretné aláásni Venezuelának az „USA nélküli latin-amerikai integrációt” szorgalmazó törekvéseit.
Közben, JoséMiguel Insulza, az AÁSZ chilei főtitkára és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is önmérsékletre és tárgyalásos rendezésre szólította fel a két délamerikai országot. A kolumbiai El Tiempo szerint erre alighanem akkor nyílik majd lehetőség, ha beiktatják Uribe utódját, a már megválasztott Juan Manuel Santos eddigi védelmi minisztert.
A szeptemberi törvényhozási választásokra készülő Chávez kormányának nem is jön rosszul ez a feszültség Kolumbiával, mert átmenetileg elterelheti a fi gyelmet a gazdasági gondokról, az ellátási nehézségekről, a pénzügyi zavarokról. A balról ellenzékiTal Cual napilap szerint hasonló megfontolás vezethette Chávezt a Libertador, a spanyolok elleni XIX. századi szabadsághős Simón Bolívar maradványainak kihantolására a caracasi panteonban. (Chávez elnökségekor nevezték át az országot Venezuelai Bolívari Köztársaságra.) A sír feltárása során a csontok mellett megtalálták az 1842-ben írt feljegyzést, amely megerősítette, hogy a kolumbiai Santa Mariában, tüdővészben elhunyt Bolívar teteméről van szó. Chávez utasítására mégis DNS-vizsgálatot végeznek. Az államfő szerint ugyanis nem zárható ki, hogy Bolívart valójában megmérgezték.
