Csak a Fidesznek kedves határon túliak kaptak pénzt
A határon túli oktatási-nevelési és kulturális támogatásokat elosztó Szülőföld Alap a közelmúltban 900 millió forintról 524 millióra csökkentette az első félévi támogatásokat és ezekből is nagyrészt kimaradtak a Fidesznek nem tetsző külhoni magyar intézmények.
A döntést „rapid személycserék” előzték meg a pénzosztó testületekben. Mindhárom kuratórium élére az Orbán-kormány új elnököt állított és lecserélte a hazai tagok nagy részét – így a testületekben erős fideszes többség alakult ki. Az Oktatási és Szakképzési Kollégium élére például Nagy Bercel, a csángó bálok szervezője, a Zurgó együttes tilinkósa, egyben a Fidesz–KDNP parlamenti frakció alkalmazottja került. Az Önkormányzati Kollégium vezetője Bilecz Katalin, a munkaügyi tárca fogalmazója lett. Mindhárom kollégiumban tagságot kapott Lukács Bence Ákos, fonyódi fideszes önkormányzati képviselő.
A Szülőföld Alap a csökkentett pénzkeretet három hónapos csúszással juttatta el a kedvezményezetteknek. Ezt Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság frissen kivezett vezetője (Németh Zsolt külügyi államtitkár korábbi munkatársa) azzal indokolta, hogy az előző kormány elmulasztott idejében döntést hozni a támogatások odaítéléséről. Az állításra szocialista oldalon azzal vágnak vissza, hogy annak idején éppen a Fidesz követelte: az esedékes támogatások kiosztását már hagyják az új kormányra. A csúszás valódi oka alighanem inkább az, hogy az illetékesek energiáját eddig az új nemzetpolitikai struktúrák kialakítása kötötte le, amelynek során – mint névtelenséget kérő informátoraink egyike fogalmazott – a fideszes hatalom képviselői „lángszóróval járták végig” az érintett hivatalokat. A személycserék mértéket mutatja, hogy e hét elején a MeH volt nemzetpolitikai főosztályán dolgozó 29 tapasztalt munkatársból 22-t tettek azonnali hatállyal az utcára (a megmaradtak szinte kivétel nélkül az adminisztratív személyzethez tartoznak). Répás Zsuzsanna azzal vett a kirúgottaktól búcsút, hogy „új koncepcióhoz új emberek kellenek”.
A Szülőföld Alap pénzosztó ülésein úgy döntött, hogy a benyújtott külhoni pályázatoknak kisebb részét részben finanszírozzák, nagyobb részét viszont „átütemezésre” hivatkozva elutasítják. Néhány pályázattal azonban bőkezűen bánt a kuratórium – így például a Bálványosi Diáktábor négymilliós támogatást kapott, miközben az általában megítélt pénzek öszszege fél- és másfél millió forint között ingadozik.
Romániában az SZA-döntés kapcsán a legkritikusabb hangot a manna.ro ütötte meg. A magyar nyelvű hírportál szerint a romániai magyar intézmények közül hangsúlyosan a Fidesz-közelieknek jutott pénz – némelyeknek akár háromnégy pályázatát is támogatásban részesítették, miközben jelentős munkát kifejtő szervezetek egyetlen forintot sem kaptak. A manna.ro szerint a döntés „lefejezte az erdélyi magyar kultúrát”. „Nem jutott támogatás olyan intézményeknek, mint az aradi Kamaraszínház, a Látó folyóirat szerkesztősége, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Szilágysomlyói Magyar Ház, az Erdély.ma Egyesület, a szórványnak számító szebeni és dési közművelődési egyesület, a gyergyószentmiklósi Figura társulat, a Korunk Baráti Társaság, a Kriterion Alapítvány, a szárhegyi művészeti központ” – olvasható a hírportál írásában. Kapott viszont pénzt például a szinte ismeretlen Udvarhelyi Fiatal Fórum Sulisokk kiadványa. A válság által amúgy is nehéz helyzetbe sodort erdélyi magyar sajtót a döntés rendkívül érzékenyen érinti.
A szlovákiai magyar intézmények vezetői közül sokan nosztalgiával gondolnak vissza az SZA elődjének számító Ilylyés Alapítványra. Elsősorban a Magyarországgal szomszédos országokban működő albizottságokra, amelyek igyekeztek az anyaországi pénzek elosztásánál szakmai kritériumokat érvényesíteni – írja pozsonyi tudósítónk, Szilvássy József. A Szülőföld Alap működésével kapcsolatban a felvidékiek több éve leginkább azt kifogásolják, hogy jórészt a Magyar Koalíció Pártjának jelöltjeinek javaslatai alapján döntenek a szlovákiai kérvények elbírálásáról. Évek óta a számos szlovákiai magyar civil és oktatási szervezetet tömörítő Szövetség a Közös Célokért (SZKC), valamint a szlovákiai magyar társadalmi és közművelődési szervezet, a Csemadok kapja a legtöbb pénzt. A szlovákiai magyar kultúrát és oktatásügyet a pozsonyi tárca is támogatja. Idén több mint 1,9 millió eurót osztottak erre a célra. Ezeknek a pénzeknek az elosztásakor gyakran kárpótolják azokat az intézményeket és szervezeteket, amelyek Budapesten eredménytelenül pályáztak.
A Szülőföld Alap legutóbbi ülésein a kárpátaljai magyarság támogatását nagyjából felefele arányban élvező két ottani magyar szervezet egyikének a pályázatait úgy söpörték le az asztalról, mint ebéd után szokták a morzsamaradékot. A másik szervezet ezzel szemben nem tudott olyat kitalálni, amire az ítészek ne bólintottak volna rá kedélyesen – írja a Kárpáti Igaz Szó. A kárpátaljai lap a többi között megállapítja: „a korábbi magyar kormányzatról sok mindent el lehet mondani, ám arra kényesen ügyelt, hogy a határon túli magyar közösségek és az őket képviselő szervezetek igényeit a lehetőségekhez mérten minél nagyobb mértékben és arányosan kielégítse”. A lap emlékeztet rá, minden panasz ellenére működött a beregszászi főiskola, az ungvári egyetemen magyar kar nyílt. Politikai színezettől függetlenül zajlottak a két rivális szervezet – az UMDSZ és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) – által felkarolt programok. S ugyancsak politikai hovatartozástól függetlenül megjelenhetett minden – a budapesti támogatás nélkül egyébként halálra ítélt – magyar nyelvű sajtóorgánum. Ezzel szemben az UMDSZ-hez közel álló lap szerint az új magyar kormány célja nem más, mint a KMKSZ helyzetbe hozása és az UMDSZ „agyagba döngölése”.
