Koszovónak szabad volt elszakadnia
Az ICJ elnöke, a japán Ovada Hiszasi közölte: „a nemzetközi jogban nincs alkalmazható tiltás Koszovó függetlenségi nyilatkozatával szemben”. Tíz bíró támogatta a véleményt, négyen ellenezték. Hiszasi kifejtette: a koszovói háborút lezáró 1244-es ENSZ BT-határozat –melyet Belgrád Szerbia területi egységének biztosítékaként értelmez – semmilyen érvet nem tartalmaz, amely megtiltaná a függetlenség kikiáltását. A határozat célja egy átmeneti állapot, és nem a végső státusz szabályozása.
A hágai bíróság véleménye, bár semmilyen jogi lépést nem von maga után, az egész világon érezhető politikai következményekkel bírhat: erősítheti a szeparatista törekvéseket, például a boszniai szerb köztársaság elszakadásához is érvet szolgáltathat. Erre figyelmeztetett Vuk Jeremics szerb külügyminiszter mielőtt Hágába utazott volna: „Ha a Bíróság támogatja Koszovó elszakadását, egyetlen határ sem lesz biztonságban a világon.
A döntés kihirdetése után Washington egységre szólította fel Európát (az EU 27 tagországából 5 nem ismeri el Koszovót). A koszovói külügyminiszter, Skender Hyseni pedig úgy nyilatkozott: azt várja, hogy Szerbia végre egyenlő, szuverén államként lesz hajlandó tárgyalni velük a közösen megoldandó ügyekről. Belgrád a döntés után közölte, nem változtat Koszovóval kapcsolatos politikáján.
A Bíróság véleményének eredményeként még több ország ismerheti el Koszovót a következő hetekben. A fiatal balkáni állam azt reméli, hogy szeptemberig az eddigi 69 után legalább további 40 ország ismeri el függetlenségét – ebben számíthat az Egyesült Államok lobbizására is. Így elegendő szavazat gyűlne össze az ENSZ-ben, hogy megvalósuljon a pristinai vezetés célja, Koszovó a világszervezet tagállamává váljon.
Jeremics korábban úgy nyilatkozott: Belgrád mindent elkövet annak érdekében, hogy minél kevesebb állam ismerje el Koszovó függetlenségét. A belgrádi kormány például küldöttséget menesztett Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes vezetésével az ugandai fővárosba, Kampalába az Afrikai Unió csúcstalálkozójára, ahol több mint félszáz találkozót terveznek afrikai országok vezetőivel. Az AU 53 tagállamából 42 nem ismeri el Koszovót független államnak.
Joe Biden amerikai alelnök még a döntés ismertetése előtt felhívta telefonon Borisz Tadics szerb elnököt. Megerősítette, Washington teljes mértékben támogat egy demokratikus és többnemzetiségű Koszovót. Biden azt is közölte: Washington ragaszkodik Koszovó területi egységéhez (korábban felmerült az Ibar-folyótól északra fekvő, főleg a szerb kisebbség által lakott területek elcsatolása) és, hogy Szerbia konstruktívan járuljon hozzá a Koszovóval kapcsolatos gyakorlati kérdések megoldásához. A Szerbiát az európai uniós tagság felé kormányzó Tadics nehéz helyzetbe kerülhet a hágai döntés nyomán. Megromolhat a viszony a Tadics-féle Demokrata Párt és a vele koalícióban kormányzó, egykor Szlobodan Milosevics által alapított Szerb Szocialista Párttal, amely előre hozott választásokhoz vezethet jövőre.
