Orbán Berlinben nyugtatta a piacokat
A két politikus láthatóan oldott hangulatban volt. A gépezet csupán akkor döccent egyet, amikor Orbán tolmácskészüléke a sajtótájékoztatón nem működött, de Merkel gyorsan a segítségére sietett.
A magyar miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy kormánya egyszerre szeretné megvalósítani a pénzügyi fegyelmet és beindítani a növekedést – ezzel szerinte hasonló politikát folytat, mint a német keresztény-liberális kabinet. (Merkel múlt ősszel több milliárd euróval konszolidálta a bankokat, de azóta az európai költségvetési fegyelem mellett kardoskodik – a szerző megj.) Hangoztatta: 2009 ősze óta a magyarok „világbajnokok” lettek a költségcsökkentések terén, ám reméli, hogy hamarosan visszatérünk a gyors gazdasági növekedést produkáló közép-európai államok közé. – Ez lenne Németország érdeke is – tette hozzá Orbán. Megköszönte a 2011-től esedékes soros magyar EU-elnökséghez eddig kapott német támogatást.
A nemzetközi vihart kavart bankadóval kapcsolatban már mutatkoztak nézetkülönbségek. Merkel mindössze annyit mondott, Németországban kötelezik a bankokat, hogy egy alapba gyűjtsék össze a pénzt – ha egy pénzintézet bajba jut, akkor ebből tudják majd konszolidálni. Orbán Viktor ugyanakkor részletesebben kifejtette: szerinte a bankadóval ledőlt egy tabu, és itt az ideje új gazdaságpolitikai megoldásokat keresni. Ám Magyarországnak nem volt sok ideje, hiszen amennyiben tartani akarjuk az előző kormány által vállalt 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt, akkor szükség van erre a bevételre. Ami a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokat illeti, Orbán igyekezett mindenkit megnyugtatni, a vállalt hiányt tartani fogjuk. Hozzátette, mivel az IMF-megállapodás ősszel lejár, ezért a valutaalapnak nincs joga hoszszú távú reformokat követelni Magyarországtól. Jövőre a kormány már csak az Európai Unióval fog tárgyalni a hiányról.
Merkel erre azzal reagált: Magyarország ugyan nem tagja az eurózónának, de uniós tagállamként rá is vonatkoznak a stabilitási paktum előírásai. Vagyis Budapest tárgyalhat jövőre Brüsszellel, de csak annak alapján, hogy a magyar költségvetési hiány 2011-ben nem haladhatja meg a három százalékot.
Lapunk úgy tudja, a közös ebéden szóba került a magyar–szlovák viszony is. Bár a németek nem rejtették véka alá, a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban fenntartásaik vannak, de nem emeltek különösebb kifogást, mikor Orbán a V4-ek energetikai együttműködését uniós érdeknek nevezte. Terítékre került a magyar belpolitika: minden kereszténydemokrata, polgári párt célja, hogy a szélsőségeket kiszorítsa a politikából – szögezte le a két pártelnök. Erre Orbán szerint már az őszi önkormányzati választásokon esély mutatkozik.
Óriási médiaérdeklődés kísérte Orbán Viktor berlini útját: a miniszterelnök tegnap délutáni előadására a német Külpolitikai Társaságnál (DGAP) több mint 350 érdeklődő jelentkezett be. Mint lapunknak egy berlini forrásunk elmondta, nemrégiben egy szlovák előadást is rendeztek, amire tízen jöttek el. – Hiába, Szlovákia unalmas, mert ott rend van – vonta le a tanulságot forrásunk. A német sajtót aggasztja a forint árfolyamának esése, ami a pénzpiacon ismét azt az érzést kelti, hogy „Európában nem mennek rendben a dolgok”. Emellett furcsállják, hogy egy európai uniós ország „bevágja az ajtót” az IMF delegációja előtt. Az utóbbi időben még a konzervatív német lapok is kritikusan írtak a Fideszről, a szóhasználatra általában kínosan ügyelő Frankfurter Allgemeine Zeitung például jobboldali nacionalistaként aposztrofálta a Fideszt.
A jó viszony fenntartása azonban elemi érdek, hiszen a CDU és a Fidesz ugyanahhoz az Európai Néppárthoz tartozik, még ha a gazdaságpolitikát, a kapitalizmust, a piaccal kapcsolatos viszonyt valamint a szélsőjobboldallal szembeni fellépést másképp látják is. Ezért nyílt kritika nem hangozhat el Orbán címére. Ám mint azt a kancellár a választási győzelemre gratuláló levelében írta, a Fidesz kétharmados győzelme miatt különleges felelősséggel bír Magyarország jövőjéért. (I. E.)
