A várhatóan „salamoni” döntést mind a szerbek, mind a koszovói albánok feszülten várják. – Remélhetőleg sok ország fogja elismerni Koszovót a hágai bejelentés után – mondta nemrég lapunknak Viola Citaku koszovói külügyminiszter-helyettes. Koszovót eddig 69 ország, a többi között Magyarország ismerte el, több állam a törvényszék véleményétől tette függővé döntését.

Szerbia 2008 őszén kezdeményezte az eljárást. Az ICJ tavaly decemberben 26 ország képviselőit hallgatta meg, a „tanúk” Koszovó függetlenségének jogszerűsége mellett, illetve az ellen érveltek. A döntés nem bír kötelező erővel, de komoly politikai következményekkel járhat, ezért ádáz értelmezési vitára lehet számítani. Ha Szerbia számára kedvező véleményt hoz a törvényszék, akkor Belgrád nagyobb esélylyel viheti keresztül a tervét, hogy egy olyan határozatot fogadtat el az ENSZ-közgyűléssel szeptemberben, amely javasolja a Koszovó jogállásáról szóló tárgyalások újbóli megnyitását. Ezzel szembemenne a nagyobb európai uniós államok véleményével, bár az EU még nem alakított ki egységes álláspontot Koszovóval kapcsolatban (Ciprus, Görögország, Szlovákia, Spanyolország és Románia nem ismerik el az új államot). Belgrád azt reméli, patthelyzetbe kényszerítheti a fiatal balkáni államot, hogy muszáj legyen ismét tárgyalniuk a státuszról.

– Jogilag semmi nem következik a bíróság döntéséből, hiszen tanácsadó véleményről van szó – erősítette meg lapunknak Valki László. A nemzetközi jogász kisebb esélyt lát arra, hogy a törvényszék jogellenesnek ítéli Koszovó egyoldalú függetlenedését, vagy ha igen, akkor az eddigi elismerési aktusokat – így Budapestét – nem fogja jogellenesnek nevezni.

Újra kell tárgyalni Haradinaj ügyét

Újra kell tárgyalni a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt Ramus Haradinaj volt koszovói kormányfő ügyét – döntött a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökben illetékes ENSZ-bíróság. Haradinajt – aki korábban a koszovói albán gerillaszervezet, az UCK egyik parancsnoka volt – azzal vádolták, hogy 1998-ban, a függetlenségi harcok során szerbek és romák meggyilkolásában, megkínzásában vett részt. Haradinajt első fokon, bizonyítékok hiányában felmentették. A per során egyes tanúknak rejtélyes módon nyoma veszett, mások nem voltak hajlandók eskü alatt vallomást tenni. A felmentés után azt mondta lapunknak, semmit sem bán a háborúval kapcsolatban. Haradinaj a szintén volt UCK-parancsnok, jelenleg koszovói kormányfő Hashim Thaqi fő riválisa. (Z. E.)

Archív fotó a Ramush Haradinajt ábrázoló pristinai plakátról. Nem szabadul a Nemzetközi Törvényszéktől