Vasfüggöny után pénzfüggöny!
A Nemzetközi Valutaalapnak mást is üzent a magyar kormányfő. Az IMF-nek nincs beleszólása abba, hogy az új kabinet milyen eszközökkel teljesíti a megörökölt, de vállalt kötelezettséget, hogy 2010 végére 3,8 százalékos lesz a hazai költségvetés hiánya. Mindezt Orbán azzal fejelte meg, szerinte a kontinenst egykor kettéválasztó vasfüggöny helyett most „pénzfüggöny” fenyeget – ennek kivédésére is hasznosnak nevezte a közös érdekérvényesítésre épülő, felerősített közép-európai együttműködést. Különös tekintettel arra, hogy a „jobboldali varsói expressz” prágai, pozsonyi és budapesti kitérőjével a több mint 63 millió lakosú térséget konzervatív erők kormányozzák.
Hiába tartoznak azonban egy pártcsaládhoz, a „pénzfüggönnyel” a többi három politikus láthatóan nem tudott mit kezdeni. – A gondok nem szétválasztanak, hanem összekötnek – mondta Radicová, de ezt nem arra értette, hogy csatlakozzon az Orbán által tesztelt, az IMF-fel szembeszálló esetleges visegrádi fronthoz. A globális válság következményei mind a négy országot fájdalmasan érintik, de négy különböző helyzetű gazdaságról van szó, ráadásul Szlovákia az eurózóna tagja. A Petr Necas cseh kormányfő által hangsúlyozott fiskális felelősség persze mindenkire vonatkozik. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Közép-Európa évének kikiáltott 2011-et, az egymást követő soros magyar és lengyel EU-elnökséget emelte ki. E „közös ügy” szerinte annak bizonyítására is jó esélyt kínál, hogy az új uniós tagállamok semmiben, így az „első számú parancsolatnak” minősített költségvetési fegyelemben vagy az elodázhatatlan reformokban sem maradnak el a régi tagországoktól.
Amagyar–szlovák viták csak nagyon áttételesen kerültek szóba a Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő által angolul vezetett médiaeseményen. Az a kifejezés, hogy „kettős állampolgárság” el sem hangzott a csak négy – előre leosztott –újságírói kérdést megengedő sajtóértekezleten. Orbán szerint a magyar diplomácia pont a kétoldalú viták miatt nincs abban a helyzetben, hogy a lassan húszéves múltra visszatekintő, a sokszor beharangozott észak–déli infrastrukturális beruházásokból még egy kilométernyi autópályát sem építő visegrádi kooperáció motorja legyen. Az energiabiztonság ugyan szintén közös probléma, a V4-eket összekötő gázvezetékeket és villamosenergia-hálózatokat – az eddigi hagyományokat folytatva – még mindig csak szavakban építettek és kapcsoltak össze.
A Fidesz 2008 őszén többször felszólította Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelszerződés feltételeit. Amikor a Pénzügyminisztérium (PM) nyilvánosságra hozta a tranzakcióról szóló szándéklevelet, amely a PM és a Magyar Nemzeti Bank honlapján is elérhető volt, a Fidesz politikusai – titkos záradékot emlegetve – továbbra is a „hitelszerződés minden feltételének” nyilvánosságra hozatalát követelték, mondván: nem lehet, hogy csak ennyiből álljanak a valutaalap feltételei. Nem vették figyelembe (vagy nem akarták), hogy a hitelkeret megnyitásához nincs szükség szerződéskötésre. Ezt valószínűleg azóta a Fidesz is belátta. Orbán Viktor tegnap már maga is arra hivatkozott: az IMF-fel kötött szerződésben az egyetlen elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos hiány teljesítése. (Munkatársunktól)
„Máris jobb a magyar–szlovák viszony”
A magyar és a szlovák kormányfő bízik abban, hogy a két ország kapcsolatában új fejezetet lehet nyitni – tudatta közleményében Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő. Orbán Viktor és Iveta Radicová a visegrádi országok keddi budapesti csúcsa után tárgyalt először egymással. A konstruktívnak nevezett megbeszélésén a két kormányfő megállapodott, hogy azok a vegyes bizottságok, amelyek munkája korábban elakadt, újrakezdik működésüket. – A jó szlovák–magyar kapcsolatok erősítik a közép-európai együttműködést – hangoztatták a sajtóértekezletet „nélkülöző” megbeszélésen. – Máris jobb a szlovák–magyar viszony – jelentette ki Iveta Radicová szlovák miniszterelnök a találkozó után. A szlovák kormányfő hangsúlyozta: biztosították egymást arról, hogy a feszültség és a konfliktusok egyik félnek sem állnak érdekében. Radicová szlovákiai látogatásra hívta meg Orbánt, amelyre a szlovák–magyar államközi szerződés aláírásának 15. évfordulóján kerülhetne sor.
Orbán Viktor külön találkozott Petr Necasszal is, s a cseh kormányfő tizennégy hangsebességen aluli cseh gyakorló repülőgépet – L-159-est – ajánlott fel a magyar hadseregnek. (MTI)
