Némi fáziskéséssel ugyan, de a német és a brit sajtó is felkapta a fejét a kelet-európai EU-tagországokban dívó kettős állampolgárságra. Először a Der Spiegel, majd a Sunday Times és aDaily Telegraph is arról cikkezett, hogy csak Románián keresztül 900 ezer bevándorló áraszthatja el a nyugati munkaerőpiacot a szabad utazást jelentő uniós útlevél birtokában. Románia chisinaui nagykövetsége előtt már hajnalhasadáskor gyülekeznek a fiatalok. Egyikük a Der Spiegel riporterének azt meséli, az esküvőjére akar gyűjteni – mindegy, csak Róma és Lisszabon között valahol. Bukarest eddig 120 ezer Moldovában született románnak adott kettős állampolgárságot, a hatóságok előtt jelenleg még 800 ezer kérelem fekszik. – Egymillió ember nyert a lottón – jegyezte meg fanyarul a Daily Express.

Egy nagylelkűségi rohamában Traian Basescu román elnök a minap azt ígérte, hogy a belügyminisztérium ezentúl havonta tízezer útlevélkérelmet bírál el. – Mindenkinek, aki románnak érzi magát Moldovában, joga van a szabad utazáshoz – szögezte le az államfő, és csak a gazdasági mutatókat nézve a bevándorlási hullámtól tartó nyugati félelmeknek van is alapja. Moldova egy főre eső GDP-je Szudánéval vetekszik, a havi harmincezer forintnak megfelelő átlagfi zetés eddig egymillió moldovait kényszerített arra, hogy elhagyja hazáját, s külföldön vállaljon munkát – többnyire a feketegazdaságot gyarapítva. A Daily Express egy ENSZ-felmérést említ, amely szerint a 3,6 milliós ország 90 százaléka kivándorlásra készül.

Moldovának ráadásul semmilyen, Szlovákiáéhoz hasonló averziója nincs a kettős állampolgársággal szemben. Sőt, a kormánykoalíció 53 képviselője közül kilencnek már van kettős állampolgársága, tizenegyen pedig csak a román hatóságok bólintására várnak. Dorin Chirtoaca, Chisinau polgármestere – Mihai Ghimpu államfő unokatestvére – ennek kapcsán azt mondja: a románok és a moldávok közötti kapocs olyan, mint ami a németeket és a bajorokat köti össze. Egy név nélkül nyilatkozó brüsszeli diplomata a Sunday Timesnak úgy fogalmazott, az EU-bővítés „a hátsó ajtón át” zajlik, a bevándorlók pedig már egy kisebb országnyi létszámban jönnek.

Mindezért a brit sajtó persze a 2004-es és 2007-es EU-bővítést kiáltja ki bűnbaknak, felidézve azt is, hogy Budapest nemrég adott kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak, Szófia pedig mintegy 60 ezer embert lepett meg Macedóniában hasonló döntéssel. Sir Andrew Green, a MigrationWatch bevándorlásellenes lobbiszervezet igazgatója szerint katasztrófával érne fel, ha a mostani gazdasági válság idején ez az olcsó munkaerő Nagy-Britanniát venné célba. (London 2013-ig korlátozza a románok és a bolgárok munkavállalását.)

Ennek fényében nem meglepő, hogy a bevándorlók kiutasításából szinte sportot űző Ausztria egyik EP-képviselője, a szabadságpárti Andreas Mölzer az Európai Bizottságtól kért állásfoglalást arról, hogyan állítaná meg az unió a Moldovából érkező emberáradatot. Ez utóbbi egyébként nem Ausztriát vagy éppenséggel Nagy-Britanniát fenyegeti a leginkább. Manfred Grund, a német CDU parlamenti frakcióigazgatója szerint az új bevándorlási hullám úgysem állapodik meg Közép- vagy Nyugat-Európában: a fő úti cél még mindig Olaszország és Spanyolország.