A magyarok tolmács nélkül is szót értenek az afgán pilótákkal
Talán a számok mindennél beszédesebbek: jelenleg mintegy 3400 főből és 50 gépből (helikopterekből és szállítógépekből) áll az afgán légierő, jövő nyárra – az amerikai kivonulás tervezett, máig tisztázatlan mértékű kezdetére – 5700–6000 fő és 71 gép, míg 2016-ra, a felfejlesztés céldátumára pedig több mint nyolcezer fő és 146 gép a terv. Michael Boera, az afgán légierő évi 5–800 millió dollárba kerülő modernizálásáért felelős amerikai parancsnok azonban azt mondta washingtoni újságíróknak, köztük a Népszabadság munkatársának egy beszélgetésben: jól haladnak, csak még több felajánlásra lenne szükség a partnerországok részéről. – Elég kevesen, mintegy húszan vannak a 450 fős csapatomban a kanadaiak, britek, csehek és magyarok: nem csak amerikaiak és afgánok vagyunk tehát. Kétszázra is szükség lenne belőlük. De akik itt vannak, nagyon komoly hozzáadott értéket képviselnek: külön kiemelném a cseheket és a magyarokat – felelte lapunk kérdésére Boera dandártábornok. Mint mondja, a magyarok például jól értik, hogy honnan, milyen repülési kultúrából érkeznek a szovjet kiképzésű afgánok, akik közül az idősebbekkel – az amerikaiakkal ellentétben – tolmács nélkül is szót tudnak érteni, mégpedig oroszul.
Mivel éppen az angol nyelv a legnagyobb kihívások egyike az afgánok számára, erre külön hangsúlyt helyeznek az amerikaiak. Két év alatt már megfelelő szintre lehet eljuttatni a pilótajelölteket, de ehhez a „mélyvizet” jelentő szaknyelvi laborban töltött időt este 10-ig még angol nyelvű mozifilmmel is meg kell fejelniük, mielőtt másnap reggel fél hatkor újra kezdődne a pilótakiképzés. –Amikor elkezdtük ezt az egészet, még csak sebesültevakuálásra voltak képesek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy feldobták a sérültet a gépre, aztán mire a kórházba ért, vagy élt még, vagy nem. Egy hónapja viszont már lenyűgözött az egyikük, ahogyan három súlyos sebesült, köztük nyílt mellkassérült között rohangálva ellátta őket a fedélzeten –említ egy konkrét előrelépést a tábornok. A pilóták bővítésével és kiképzésével párhuzamosan folyik az afgán géppark „nyugatosítása”: a Mi–17-es és Mi–35-ös helikopterek, illetve az Antonovok mellett első nyugati „fecskeként” megjelentek a C–27-es harcászati szállítógépek. Amerikai vagy más NATO-gyártmányú kiképzőgépeket (forgószárnyas, merevszárnyas) is beszereznek. 2016-ra már 90 nyugati gépnek kell lennie hadrendben a terv szerint a 146-ból.