Összeírni sem könnyű azokat az erdélyi magyarokat, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozási és kormányzati, önkormányzati jelenlétének köszönhetően jelentős tisztségeket töltenek be –írja kolozsvári tudósítónk. Nem csupán a miniszterekről, államtitkárokról, megyei tanácselnökökről, prefektusokról és polgármesterekről beszélhetünk: számtalan központi és helyi állami ügynökség és igazgatóság élén is magyarok állnak.

Romániában tavaly immár második alkalommal történt meg 1990 után, hogy az országnak – a koalíciós egyeztetések nyomán – magyar miniszterelnök-helyettese lett. Akárcsak korábban, e tisztséget most is Markó Béla, az RMDSZ elnöke tölti be. Bukaresti kormánytag még Borbély László környezetvédelmi, Cseke Attila egészségügyi és Kelemen Hunor művelődési miniszter is. Ám nemcsak a politikában, hanem a romániai közhivatalokban is sok magyar tölt be vezető tisztséget: Asztalos Csaba például az Országos DiszkriminációellenesTanácsot vezeti elnöki minőségben, Dávid Csaba az Országos Vízgazdálkodási Hivatal vezérigazgatója, Dáné Károly az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója, Demeter András István a Román Közszolgálati Rádió elnöke, Gáj Nándor az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóságot vezeti (igazgató), Ladányi Árpád Csaba a Pénzügyőrség vezérigazgatója,Lőrincz Csilla pedig a Környezetvédelmi Alap Ügyvezetőségének igazgatója. És folytathatnánk, ám elégedjünk meg azzal, hogy még a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság elnöke, Vajda Borbála is magyar.

Szlovákiában egyelőre tartnak a kormányváltás utáni pozícióelosztási alkudozások. Egy dolog azonban biztosnak tűnik: a magyarok csak jól járhatnak. Szlovákiában annak idején a két rendszerváltó párt, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) és a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) teremtette meg azt a hagyományt, amely alapján a szlovákiai magyarok is jelentős közéleti tisztséghez juthatnak – emlékeztet pozsonyi tudósítónk. Ám Vladimír Meciar kormányra jutása után (1993–1998) a köztisztviselői posztokat – még a magyarok lakta déli járásokban is – a szlovák kormánypártok bizalmi emberei foglalták el.

A helyzet Meciar 1998-as bukása után változott meg, amikor széles politikai spektrumú négypárti (jobbközép és baloldai) koalíció jött létre: ennek a Magyar Koalíció Pártja is tagja volt. Csáky Pál miniszterelnökhelyettes, Miklós László környezetvédelmi miniszter lett, s több államtitkári posztot is az MKP jelöltje töltötte be. Négy év múlva a lista tovább bővült, hiszen BugárBéla a pozsonyi parlament, Csáky Pál pedig ismét a kormány alelnöke lett. A politikusok mellett Czucz Istvánt a szlovákiai kőolaj- és gázvezetékeket üzemeltető Transpetrol, Hideghéty Ferencet pedig a Szlovákiai Földalap (SPF) vezérigazgatójának nevezték ki.

Ám Robert Fico 2006-os győzelme után visszaálltak aMeciar regnálását jellemző közéleti állapotok. A magyar nemzetiségű szakembereket még a járási hivatalok vezetői tisztségeiben sem tűrték meg. Az idei, júniusi voksolások eredményeként felállt jobbközép koalíciónak a Híd-Most is tagja. Bugár Béla ismét a pozsonyi képviselőház egyik alelnöki tisztségébe került, Simon Zsolt pedig újra agrármiszter lett. Minden bizonynyal több országos, illetve regionális állami cégnek és hivatalnak is lesz magyar nemzetiségű vezetője, de a funkcióelosztással kapcsolatos egyeztetések még tartanak.

Horvátországban a magyar kisebbség nagyon büszke arra, hogy alanyi jogon, közvetlenül válaszhat parlamenti képviselőt magának. Sajnos épp egy, a magyar képviselő volt az első a horvát saborban, akit néhány évvel ezelőtt tetten értek, hogy a költségtérítéssel zsonglőrködik. Ádám Jenő 47 ezer kunát számolt el például telefonálásra, ám csupán 770 kunát tudott számlával bizonyítani. A meglehetősen nacionalista berendezkedésű Horvátországban a magyar nemzetiségű politikusok nagy álma leginkább a megyei szintű politikai karrier, amihez a horvátok szavazatára, azaz sok összeköttetésre és pénzre van szükség. A horvátországi nemzetiségi képviselők főképp a kormányzó pártokat támogatják, a kisebbségi juttatások ugyanis adhatók, nem pedig járnak arrafelé.

Kicsit jobb a helyzet Szlovéniában, ahol a Muravidéken élő magyarok nemzeti kisebbségnek számítanak. A kisebbségi képviselők gyakran a mérleg nyelvének számíthatnak a szlovén parlamentben, ám a jobboldali pártok folyamatosan támadják a pozitív megkülönböztetésen alapuló képviseleti rendszert. Az élet furcsa fintora, hogy a magyarok kisebbségi jogainak kiszélesítését ellenző Szlovén Nemzeti Párt soraiban Miran Györek magyar származású politikus is helyet foglal. (Féderer Ágnes)