A bírálat az Egyesült Államok kormányzatának is szól: 1,1 milliárd dollárt ajánlottak fel, ám azóta is a törvényhozás útvesztőiben akadozik a jóváhagyás. Ugyancsak egymilliárd fölötti segélyt ígért Hugo Chávez Venezuelája is, amely szintén adós a teljesítéssel.

Igaz, a donortanácskozáson a segélymegajánlások 18 hónapos időszakra szóltak. Ám Haitin továbbra is drámai a helyzet, ráadásul beköszöntött az esős évszak, s kezdődik a hurrikánok időszaka. A január 12-i, a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengésben a hivatalos adatok szerint 220 ezren, más becslések szerint 300 ezren vesztették életüket, és másfél millióan az otthonukat. A világ segítőkezet nyújtott. Az USA kezdetben több mint tízezer katonát küldött a karibi országba, s ezzel a döntő szerepe volt a rendteremtésben, például az élelmiszerés ivóvízosztás biztosításánál.

A Washington Post a múlt héten mégis ironikus hangvétellel számolt be arról, hogy az amerikai katonák négy iskolát építenek, és előkészítik a terepet tíz egészségügyi létesítményhez, ám olyan helyen, amelyet nem érintett a földrengés. A romeltakarításban viszont nem vesznek részt, ráadásul a Haitin maradt 550 amerikai katona küldetése szeptemberben lejár.

A New York Times szerint a másfél millió fedél nélküliből eddig mindössze 28 ezren költözhettek új, főleg fából készült, lemeztetős házakba. Az a több százezer fővárosi, akik nem tudtak vidéki rokonaikhoz költözni, sátortáborokban laknak, ezek esőzés idején elviselhetetlenek. A földrengés a legnagyobb károkat Port-au-Pince Fort National kerületében okozta, itt az épületek 55 százaléka dőlt öszsze vagy vált lakhatatlanná, a főváros más részein ez az arány 24 százalék. A romeltakarítás lassan halad, ám ezreknek ad munkát. Szakértők szerint akkor is három-öt évbe telne a romok elszállítása, ha háromszor annyi erőgép, teherautó dolgozna, mint most. A külföldi segélyszervezetek – írja a lap – emberfeletti munkát végeznek.

Részben ennek is köszönhető, amit Nigel Fisher, az ENSZ főtitkárának helyettes főképviselője állít, hogy a sok probléma, így az ország vezetőinek (részben az állami alkalmazottak halála miatti) tehetetlensége, a lassú döntéshozatal közepette a legfontosabb mégis az, hogy eddig sikerült elkerülni a járványok nagyobb méretű kirobbanását s a biztonsági helyzet érdemi rosszabbodását is.