Hamburg: viszlát, Ole!
„Mi semmit sem tudunk” –panaszolták a koalíciós partner zöldek még szombat délután is, és erősen furcsállták, hogy Von Beust nem őket értesítette először. A háttérben állítólag inkább személyes, mintsem politikai okok rejlenek: a Hanza-várost immár kilenc éve irányító kereszténydemokrata politikusnak egyszerűen elege lett, szeretne végre szabadon gazdálkodni az idejével, és nem a politikának alárendelni minden percét. Legalábbis így szól a hivatalos indoklás.
A valóság azonban ennél bonyolultabb: a német sajtó szerint Von Beust – aki Merkel régi szövetségesének számít, a kancellárhoz hasonlóan számos szociáldemokrata számára is elfogadható választás – tavaly kifejezetten megsértődött, amikor a kancellár nem hívta meg a szövetségi kormányba. (A berlini Tagesspiegel szerint viszont hívta, de nem ment.) Nem olyan régen pedig egy lapinterjúban szokatlanul élesen bírálta Merkelt, amiért nem csinál rendet a kereszténydemokrata–liberális kormánykoalícióban.
A rendről Von Beustnak megvan a saját tapasztalata: 2001-ben a rendpárti kijelentéseiről elhíresült jobboldali populista Schill bíró pártjával alkotott koalíciót Hamburgban. Számos botrány után a koalíció szétesett, de senki sem Von Beustot okolta a rossz választásért: a következő szavazáson abszolút többséget szerzett. 2008-ban – tartományi szinten először – a zöldekkel lépett szövetségre, egyfajta kísérletképpen a következő szövetségi választások előtt. Ennek szakítópróbája volt a tegnap tartott hamburgi népszavazás az oktatási törvény módosításáról: hosszas vita alapján –és főképp a zöldek nyomására –hatosztályossá bővítenék az általános iskolát, ezzel esélyt adva a később érő vagy kevésbé jó képességű gyerekeknek arra, hogy magasabb szintű oktatásban részesüljenek. A módosítás ellen azonban komoly civil ellenállás bontakozott ki: „Wir wollen lernen!” Vagyis „Tanulni akarunk” jelszóval negyedmillió aláírást gyűjtöttek össze az eddigi négyplusz nyolcosztályos rendszert támogató szülők, s ennek eredményeképp írták ki a népszavazást. Ám Von Beust nem a szavazás eredményétől tette függővé maradását, a jelek szerint már korábban döntött. A kísérleti CDU–zöld-koalíciónak ezzel valószínűleg vége, a szociáldemokraták máris új választások kiírását szorgalmazzák. Ezt jó eséllyel meg is nyernék.
Az 55 éves, arisztokratikus megjelenésű politikus integratív személyiségnek számít: tudott a liberálisokkal, de a zöldekkel is kormányozni. Tizenhat évesen lépett be a CDU-ba és 23 évesen a legfiatalabb tartományi képviselő volt. 1957 óta az első kereszténydemokrata politikus, aki a többségében szociáldemokrata érzelmű Hamburg élén áll. 2001-ben a nyilvánosság előtt is vállalta homoszexualitását, de jóval diszkrétebben kezelte, soha nem csinált belőle politikát, mint például berlini kollégája, Klaus Wowereit (SPD).
Von Beust távozásával Angela Merkel immár a hatodik tartományi miniszterelnököt veszíti el alig egy év alatt: a türingiai Dieter Althaus ősszel vonult vissza, GüntherOettinger badenwürttembergi kormányfő EU-biztos lett, Roland Koch hesseni kormányfő személyes okokra hivatkozva mondott le, Jürgen Rüttgers Észak-Rajna–Vesztfáliában hiába nyerte meg a választást, nem tudott kormányt alakítani, Christian Wulff Alsószászországból pedig az elnöki székbe katapultált a hónap elején. Angela Merkel ezzel ugyan – főként Koch és Wulff révén – megszabadult a CDU-n belüli egykori riválisaitól, de vészesen csökkent a párton belüli tekintélyes, erős emberek aránya. Mindez nem jó hír, amikor a CDU népszerűsége szinte napról napra csökken (már csak egy százalékkal előzik meg a szociáldemokratákat), és Merkelnek lassan már egyedül kell megvívnia a harcokat mind a koalíción belül, mind a nyilvánosság előtt.
