A világháló szabadságáról minden évben jelentést készítő Riporterek Határok Nélkül (francia rövidítéssel RSF) jogvédő szervezet szerint 2008-ban harminc, tavaly pedig már hatvan országban cenzúrázták az internetet valamilyen formában. Vagyis, az internet már messze nem az ellenzéki szervezkedés szabad terepe.

– Világméretű trendről van szó. Sok rezsim rájött, már nem elég, ha kézben tartják a tradicionális médiát – mondta lapunknak Lucie Morillon. A párizsi székhelyű RSF újmédiarészlegének vezetője Pakisztánt és Bangladest említi példaként, ahol néhány hete korlátozták a YouTube videomegosztót és a Facebook közösségi oldalt is.

Az RSF 2010-es jelentése tizenkét országot nyilvánít az „internet ellenségének” és tizenegy olyat (köztük demokráciákat) sorol fel, ahol erőteljesen figyelik a netezőket. Számos eszköz áll a hatóságok rendelkezésére: blokkolják az ellenzéki tartalmakat, vagy használhatatlan mértékig lassítják a rendszert. A diktatúrák kényük-kedvük szerint játszanak az árakkal: sok országban olyan sokba kerül az internet, hogy az embereknek nincs is rá pénze. A megfélemlítés is bevett módszer – az RSF szerint világszerte 120-an ülnek börtönben „online politikai bűnökért”.

Mianmarban (az egykori Burmában) például az internetkávézókban mindenkinek meg kell adnia a lakcímét és telefonszámát, a tulajdonosnak pedig ötpercenként el kell mentenie, ki mivel foglalkozik a számítógépén. A délkelet-ázsiai Mianmar egyébként az egyik olyan ország, amely nem biztosít hozzáférést a világhálóhoz, hanem létrehozott egy saját belső hálót.

A valódi internethez csak a kiváltságosok férnek hozzá Kubában is. Az észak-koreaiak nagy része pedig csupán pletykaszinten hallott egyáltalán arról, hogy létezik az internet. Ezek az országok épp most szembesülnek a dilemmával: ha nem engedik az internet elterjedését, az komolyan hátráltatja gazdasági fejlődésüket.

Nem csak a diktatúrák korlátozzák az internetet. A gyermekpornográfiát számos európai országban blokkolják, de Németországban eltüntettek már holokauszttagadó honlapokat is. – Ezekért mi sem ejtünk könnyet. Az a probléma, ha a tiltásról nem bírósági döntés rendelkezik, hanem automatikussá válik – fejtette ki Morillon.

Az RSF munkatársa szerint az említett ausztrál törvénytervezet alapján is egy hatóság felügyelné a feketelistát, amelyre az eutanáziával, anorexiával vagy az ausztráliai őslakosokkal kapcsolatos oldalak is felkerültek. A nagy felháborodás miatt a munkáspárti kormány a választások utánra halasztotta a szűrő tesztjét.

Az internetes óriáscégek, mint a Google, a Yahoo! vagy a Microsoft gyakran kiszolgálják a totalitárius rezsimek kívánságait. A Yahoo! rengeteg kritikát kapott, amikor kiadta egy ellenzéki internetező adatait Pekingnek. Sokakat bizakodással töltött el, amikor a szóban forgó cégek 2008 végén aláírták a Global Network Initiative, azaz Globális Hálózati Kezdeményezést.

A dokumentum javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogyan viszonyuljanak a diktatúrákhoz. – Megmutatták, hogy megértették a problémát. Ez persze nem azt jelenti, hogy meg is változtatták a működésüket – mondta Morillon. Legfeljebb több kérdést tesznek fel, mielőtt letiltanak egy oldalt.

A szakértő szerint a Google helyesen cselekedett, amikor Kínában beszüntette a keresési találatok cenzúrázását. – Kockáztatnak a hosszú távú siker érdekében. Azt remélik, ha egyszer szabad lesz az internet, az emberek emlékezni fognak erre – mondta az RSF munkatársa. A tét óriási, hiszen Kínában több mint 400 millió internetező van. A most kötött kompromisszum értelmében a Google tovább működhet az ázsiai országban, cserébe a cég a google.cn oldalról nem irányítja át a netezőket automatikusan a cenzúrázatlan hongkongi oldalra – csupán felajánlja ennek a lehetőségét.

Morillon szerint nem is a cenzúra jelenti a legnagyobb veszélyt az internet szabadságára, hanem a propaganda és a manipuláció terjedése –pél dául Oroszországban vagy Szíriában. Ha egy internetező olyan üzenetet kap, hogy a keresett oldalt letiltották, akkor kíváncsi lesz. Ám ha a blokkolt oldal helyett „észrevétlenül” átirányítják a kormány propagandaoldalára, akkor nehezebben veszi észre, hogy nem azt kapta, amit keresett.