Az orosz diplomáciai testület előtt mondott beszédében azonban Medvegyev ismét nyitva hagyott egy kaput, utalva arra, ez csupán egy lehetőség, mely önmagában még nem sért nemzetközi egyezményt. – Ez azt jelenti, hogy egyfelől elismeri, Irán veszélyesebb lett, másfelől viszont az oroszok értelmezésében van még játéktere – fordította le az elnök szavait Tamás Pál szociológus.

Iránt az USA és európai szövetségesei atomfegyver gyártásával gyanúsítják, Teherán viszont makacsul hajtogatja, nukleáris programja kizárólag polgári célokat szolgál. Az orosz állásfoglalás jellemzően még azt követően is mérsékelt maradt, hogy februárban az iráni vezetés bejelentette, előállították a katonai célokra is alkalmas nukleáris fűtőanyaghoz szükséges, húszszázalékos dúsítású urán első adagját.

Washington igyekezettmeglovagolni az orosz elnök nyilatkozatát: Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője szerint Medvegyev szavai az illegális atomfegyverprogramot övező nemzetközi konszenzus bizonyítékai. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Oroszország és Kína segítségével elfogadott valaha volt legszigorúbb Irán elleni szankciók „harapósak”, s így hatásosak lesznek. Válaszképpen Teherán sem fogta vissza magát: – Moszkva kockáztatja, hogy nyugati kémek hatása alá kerül – reagált Alaeddin Boroujerdi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának elnöke, aki szerint az oroszokat amerikai és brit ügynökök „manipulálják”.

Miközben Medvegyev beszédét az orosz és a nyugati sajtó egyaránt markáns külpolitikai irányváltásként tálalja,Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója szerint szó sincs fordulatról. – A Nyugat szemében Oroszország egyik fontos, még megmaradt világpolitikai aduja épp a közvetítő szerep Irán felé. Ennek megőrzése elemi érdeke, tehát középen kell maradnia. Ezért a hosszú ideje tartó szlalomozó taktika, amelyet Medvegyev is próbál tartani – mondta Tamás. A szociológus értékelése szerint az elnök június végi amerikai útját megelőzően, a The Wall Street Journalnak adott interjújában sokkal többet elárult országa érdekeltségeiről. Medvegyev ott arról beszélt, azért egyeztek bele az ENSZ-szankciókba, mert nem akarták, hogy a Nyugat nélkülük lépjen tovább. A Biztonsági Tanács állandó tagjaként tehát azért támogatták az Irán elleni lépések meghozatalát, hogy az amerikaiak is egyeztessenek velük, ha netán sor kerülne a potenciális atomhatalom megtámadására.

Dmitrij Medvegyev tegnap Jekatyerinburgban fogadta Angela Merkel német kancellárt (képünkön), számos kormánytagot és vállalatvezetőt. Medvegyev Oroszország kulcsfontosságú partnerének nevezte Németországot, és arra kérte a német befektetőket, hogy kapcsolódjanak be az orosz gazdaság korszerűsítésébe. Megállapodások egész sorát írták alá, köztük a Siemens és az orosz államvasutak több mint kétmilliárd eurós egyezségét. Szó volt az Oroszország és az Európai Unió tagállamai közötti vízummentességről is, amit leginkább Moszkva sürget. (MTI)