Spanyol földön a kubai politikai foglyok
Érkezésükkorvalamennyiük nevében Julio César Gálvez olvasott fel egy nyilatkozatot, amelyben reményét fejezte ki, hogy valamennyi másként gondolkodó fogoly minél előbb elnyeri a szabadságát Kubában. Ricardo Gonzalez szabadúszó újságíró, aki a Riporterek Határok Nélkül tudósítója is volt, s húszévi büntetést kapott, külön is köszönetet mondott a kubai egyház és a spanyol kormány erőfeszítéséért.
Mint az El País írta, hétfőn a foglyok a havannai központi börtönből utaztak ki közvetlenül a repülőtérre, ahol találkoztak hozzátartozóikkal. A spanyol konzulátus munkatársai mindannyiuknak vízumot adtak, szimbolikusan jelezve: ha úgy döntenének, visszatérhetnek Kubába. Egy hete a spanyol külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy erre ígéretet kapott a havannai hatóságoktól, s ennek megfelelően Kubában nem fogják vagyonukat, ingóságaikat lefoglalni. A lap értesülése szerint a kubai egyház már 26 fogollyal felvette a kapcsolatot, közülük hat jelezte azt, hogy szabadulásukat követően inkább Kubában maradnának.
Meg nem erősített hírek szerint – lapzártánk után – éjszaka újabb fogolycsoport indulhat repülővel Madridba. Egyébként az Egyesült Államok és Chile is bejelentette, hogy kész befogadni néhányat a foglyok közül. Elképzelhető, hogy nekik Spanyolország csak tranzitállomás lesz.
Az első fogolycsoport indulásával szinte egy időben Fidel Castro egy közel másfél órás televíziós kerekasztal műsorban szerepelt – hasi műtéte, azaz négy éve, első ízben. A közelmúltban már megjelent egy tudományos konferencián, jelezve, hogy viszonylag jó egészségi állapotnak örvend. A hétfő esti beszélgetésben nem került szóba a politikai foglyok ügye, akiket még az ő időszakában, 2003-ban ítéltek el az USA zsoldjában elkövetett hazaárulás vádjával. (A keddi Granmában sem jelent meg hír az első fogolycsoport szabadulásáról.) A 84 éves Fidel, aki hivatalosan 2008 tavaszán adta át az állam- és kormányfői hatalmat öccsének, Raúlnak, elsősorban az Egyesült Államok fegyverkezésével és a közel-keleti helyzettel foglalkozott, így egy szerinte küszöbön álló Irán elleni amerikai és izraeli támadás veszélyéről is beszélt. Több ízben is papírról olvasott fel szövegeket egy asztalnál ülve, miközben a riporteren kívül két tudományos szakértő is hozzászólt. Feltételezhető, hogy az adás nem volt élő, noha történt utalás 24 órával korábbi hírre is. Újdonságot Fidel nemigen mondott, a Granmában rendszeresen olvasható írásainak egyikében már kitért az Iránt fenyegető esetleges légicsapásra. Mindenesetre megjelenésének időzítése a kubai televízióban – s ezzel az üzenet, hogy vele még mindig számolni kell – hírértékkel bírt a világsajtóban is. Éppen amikor a politikai foglyok első csoportja Raúl Castro ígéretének megfelelően távozhatott Havannából.
