Az amerikai szövetségi kormány a minap érte el egy fellebbviteli fórumnál, hogy hazatelepíthesse az egyik, több mint nyolc éve fogva tartott algériait. Előzőleg az első fokú bíróság úgy találta: Farhi Szajed bin Mohammed félelmei, miszerint hazájában kínzás várhat rá, „komoly aggodalomra adnak okot.” Washington egyrészt magának tartja fenn a jogot, hogy megmondhassa, ki mehet haza, másrészt – mint egy névtelenséget kérő tisztviselő fogalmazott –az észak-afrikai országban sem a visszaeséstől, sem a kínzástól nem kell tartani.

Emberi jogi szervezetek, mint a Human Rights Watch, vitatják ezt, és akár – az éppen nyári ítélkezési szünetet tartó – Legfelsőbb Bírósághoz is fordulhatnak. Ha ezt teszik, nem ez lesz az első guantánamói ügy, ami megjárja a legfőbb talárosok íróasztalát is. Amennyiben viszont időközben hazatelepítik az algériaiakat, úgy ez lesz az Obama-adminisztráció első kényszerrepatriálása. A Washington Post emlékeztet: a Bush-kormány ugyan küldött haza akaratuk ellenére foglyokat Líbiába és Tunéziába, de miután kiderült, hogy ott bántalmazzák őket, leállították ezt a gyakorlatot. Az egyik algériai ese tében a kormány hajlik rá, hogy harmadik országba küldje, de óvatosak: összesen 22 főt szeretnének másutt elhelyezni, ám e számnak csak a felére van fogadókészség. (A minap, nagy áttörésként, a német kormány beadta a derekát két fogoly erejéig.)

A fenti két országon kívül Kínába, Üzbegisztánba és Szíriába nem küldenek haza őrizeteseket, a kínzástól tartva. Jemenbe – ahová pedig a legnagyobb kontingens, mintegy 90 fő mehetne haza – továbbra sem küldenek haza senkit, miután az ottani iszlamista szélsőségesek újra a célkeresztbe kerültek a karácsonyi, detroiti repülőgéprobbantási kísérlet nyomán. Az Obama-adminisztráció annak ellenére fenntartja az átmeneti stoppot, hogy a minap bírói végzés kötelezte az egyik jemeni hazaengedésére.